Břeclavi vár, Leventevár
Laventenburg-Lundenburg-Břeclav
A csehül Dyje, németül Thaya névre hallgató folyó balpartján, az osztrák-cseh határ mellett található morva kisváros cseh névadója I. Břetislav fejedelem (1035-1055) volt. A szomszédos osztrák földön élő németek azonban Lundenburg néven ismerik. Ez egy eredeti Laventenburg alakra megy vissza, melyet III. Henrik német-római császár egy 1056-os oklevele említ először. Itt a közeli Baumgartenből ide vezető útról van szó. Hogyan lehetséges, hogy a németek Levente váraként ismerik a helyet, míg a csehek Břetislav herceg nevével jelölik? A magyar Levente névnek két viselőjét ismerjük: Árpád fiát és öt generációval később Vazul hasonló nevű fiát. Utóbbi is 1056 – a név első említése – előtt élt. Felvetődött, hogy esetleg ő is lehetne a névadó. Ezzel szemben azonban súlyos ellenérvek hozhatók fel. Nagyon rövid ideig és éppen Břetislav vendégeként tartózkodott Csehországban s hogy a szomszédos németek szemében névadóként kiszorítsa a tényleges városalapítót? Nagyon nehezen képzelhető el. Maradhatunk tehát Györffy György javaslatánál, hogy Árpád fiáról kapta Leventevár-Lundenburg a német nevét. Ezek szerint a legkorábbi, kortárs forrásban is említett magyar* személyről elnevezett várról van szó! Megjegyzem, 900 táján még nem éltek németek a környéken, így talán egy eredetibb szláv alak német fordításából lett a Laventenburg-Lundenburg. A nagy sáncvár helyét a mai várostól délre Pohanskónak nevezik (azt hiszem utóbbi névhez nem kell tolmács). A 9. századi Morva Fejedelemség egyik fővárosa volt a 902-re tehető árpádi hódítás előtt.
https://djnaploja.wordpress.com/2015/12/31/laventenburg-lundenburg-breclav/
A Breclav-kastély eredetileg favár volt, építését általában I. Bretiszlávhoz kötik. A fából készült végvárnak - leggyakrabban az Árpádok Magyarországról érkező háborús hadjárataitól, de az Ostmark - mai Ausztria - felől érkező hódításokkal szemben volt védelmi szerepe. A vár a terület központja lett. Heti vásárokat tartottak itt, és számos fejedelmi alkalmazott telepedett le, akik gazdasági, katonai, igazságügyi és vadászati ügyeket intéztek. Itt volt az egyházi közigazgatás központja is, amely a plébániatemplomhoz csatlakozott. A Břeclav-kastély a 13. században ment át jelentős változásokon. 1213 és 1222 között a vár fogadta Přemysl Otakar második feleségét, magyarországi Konstanzát. A kastély alatti tölgyalapozás dendrokronológiai elemzésének első eredményei megcáfolták azokat az eredeti feltételezéseket, amelyek szerint a fakastélyt ő alakította kastéllyá. Mint kiderült, az újjáépítésre csak a 13. század harmadik negyedében került sor II. Přemysl Otakar király alatt. Az építtető Wilhelm von Auspęcz nemes lehetett, aki 1253 óta birtokolta Břeclavot zálogként. 1384-ben Hartmann és Georg von Liechtenstein 600 fontért kapta meg Břeclavot Jost luxemburgi őrgróftól. Ily módon Břeclav először a hatalmas, stájer származású liechtensteini nemesi család kezébe került, amely már jelentős birtokokkal rendelkezett Dél-Morvaországban. 1426-ban a kastély a husziták birtokába került, majd a huszita seregek távozása után ismét a Liechtenstein-házhoz került. 1526-ban a kastélyt a doubravai Jan Skála birtokolta, aki 1534-ben eladta a strázsnicei Žerotín családnak. A Žerotíni Ladislav Velen a Břeclav uradalom legjelentősebb birtokosa volt a Žerotín családból. A Žerotín család reneszánsz stílusban építtette át a kastélyt. A legrégebbi részek közé tartozik az 1640-es évekből származó nyugati szárny, valamint számos gótikus elem, melyek közül a legszembetűnőbbek a sokszögű félnyilakkal alátámasztott konzolok. Az átalakítás idejéből csak kettő maradt fenn. A kastély egyik kifejező motívuma az árkád, amely toszkán oszlopokon található. A 16. század közepe után megépült a déli szárny az árkáddal és a lépcsőtoronnyal. Kisebb részleges változások csak a 17. század második felében regisztrálhatók. Jelentősebb változások a 19. században következnek be, amikor a belső tér lényegesen átalakul. 1638-ban a kastély visszakerült a Liechtenstein-ház birtokába, amely 1945-ig irányította. A 18. század második negyedében egy átlós szárny került hozzá, amely összeköti a déli és a nyugati szárnyat. A 19. század elején a kastélyt neogótikus romantikus stílusban alakították át, és egy toronnyal egészítették ki a várat, amely romok benyomását kelti. Ezt a romos tetőtér beépítése húzta alá. A romantikus stílusú művészi romok hasonló példája a Lednice-Valtice park területén található Johannes-kastély. A kastély soha nem volt nemesi család székhelye, csak a jószágigazgatók székhelyeként és vadászházként szolgált. 1945-ben államosították, majd a határőrség és az irodák helyiségei voltak az épületben. Börtön és később borozó lett.
Forrás: helyi ismertető tábla.
Breclav vára Csehországban, dél Morvaországban található. A várat valószínűleg 1041-50 között építették, a mai kastély helyén állott, és a kornak megfelelően fából készült. A várnak fontos védelmi szerepe volt, Dyjí határfolyón itt volt átkelési lehetőség, s ennek biztonságát volt hivatott védeni. Breclav várának első nagy rekonstrukciója Constance királynő, I.Premysl Ottokár második felesége nevéhez fűződik. Ekkor épült át a fa vár kővárrá. A 13. század közepén a vár Egerberk Vilmos kezére került, melyet egy csata során el is veszített. Ezután a birtok kézről kézre járt, míg a 14.század 30-as éveiben Luxemburgi János ellenségéhez, Albert Rauhensteinhez került. Az ő bukása után a várat a Hanus testvérek kapták meg, akik a 16.század elejéig birtokolták a várat a Lichteinstein parkkal és tartozékaival együtt.
https://talp-ala-valok.webnode.hu/ujdonsagok/kulfold/csehorszag/breclav/
Ezeréves fa várfalakra bukkantak Dél-Morvaországban
"A régészek szerint rendkívül értékes és ritka leletről van szó. Miután az ásatások még folynak, lehetséges, hogy újabb értékes leletekre bukkannak" - mondta Jiří Holobrádek, a breclavi városi önkormányzat szóvivője újságíróknak szerdán.
"A leletek első kiértékelése alapján a kastély mai alaprajza megőrizte az egykori, tehát kora középkori várfalak alaprajzát. A lelet azért rendkívüli, mert a 11. századból származó erődítményfalak nagyon ritkák" - mutatott rá az ásatásokban részt vevő Miroslav Dejmal, az Archaia Brno szervezet régésze.
A breclavi kastély alatti kutatásokat az Archaia és a városi múzeum végzi a brnói Masaryk Egyetemmel együttműködve. Az eddig feltárt leleteket és a kutatás eredményét szerdán Břeclavban mutatták be a nagyközönségnek.
A břeclavi kastély mai formájában reneszánsz épület, részben román stílusban átépítve. Helyén eredetileg az I. Břetislav cseh fejedelem (1000-1055) által építtetett vár állt, amely a határvédelemre szolgált. A jelenleg rossz állapotban lévő kastélyra általános felújítás vár, ezért végeznek alatta régészeti ásatásokat.
https://mult-kor.hu/ezereves-fa-varfalakra-bukkantak-del-morvaorszagban-20190712?fb_comment_id=2736842326344765_2741348945894103
Břeclav cseh neve (1046/XII. sz. Bratyzlaw[e], 1131 Bracislau[ensem], 1255 Bretislaw, 1528 Brzeclaw, 1846 Bředslawa, 1924 Břeclav) a település magvát adó várat a XI. században megalapító I. Břetislav cseh fejedelemre utal.
A település német Lundenburg (1056 Lauentenburch, 1347 Luntenburg, 1718 Lundenburg) elnevezésének etimológiája nem tisztázott, ugyanakkor a legelfogadottabb magyarázat szerint az előtag a korai szláv Lovęta személynévből származik, vagy az ebből a személynévből eredő, mai cseh formájában Lovětici-ként említett szláv törzsnév (nemzetségnév) volt az alapja. A település vélt magyar Leventevár neve valójában XX. századi mesterséges alkotás, amely Györffy György azon vélelmén alapult, hogy a település német neve korai Lauentenburch formájának előtagjában Árpád egyszer említett fiának Liüntika neve rejtezik. Ez utóbbira az adott volna alapot, hogy Gombocz Zoltán nyomán ezt a személynevet összemosták Vazul fia Levente nevével. Újabb publikációk a két személynév közti kapcsolatot cáfolják, így a hármas feltételezésláncnak már az alapja sem tartható. Azonban, még ha el is fogadnánk a többi probléma dacára a német helynévnek ilyen etimológiáját, a Leventevár akkor is pusztán a német név újkori tükörfordítása lenne, minthogy egyrészt egyéb adat híján, csupán a német név alapján nem feltételezhető, hogy a magyarok is így nevezték volna a helyet, másrészt a személynéven alapuló korabeli magyar elnevezések nem tartalmaznak -vár utótagot: vö. Moson és nem *Mosonvár, jóllehet németül Wieselburg, Pozsony és nem *Pozsonyvár, jóllehet németül Preßburg. (Wikipedia)
