Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Csázma, Csezmice - ČazmaHorvátországHorvát-SzlavónországBelovár-Körös történelmi vármegye - plébániatemplom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Mellékletek
  • Térkép
  • Szállás

Csázma - plébániatemplom

1226-ban az új püspök és II. András király kancellárja Babonics István megalapította az új Csázmát („Chasma novus”) és főesperesség székhelyévé tette, majd 1229-ben domonkos atyákat hívott ide. A Csázma-folyó partján megalapították a dominikánus kolostort. 1232-ben Babonics István püspök 12 kanonokkal társaskáptalant alapított itt. A korabeli források szerint két templomot is építettek itt, melyeket Szent Mária Magdolna és a Szentlélek tiszteletére szenteltek. Babonics idejében a csázmai főesperességhez 56 plébánia tartozott. Csázmának temploma, kolostora, káptalanháza és kúriája, valamint püspöki palotája is volt, a város ugyanis a zágrábi püspökség részeként a püspökök kedvelt tartózkodási helye volt.

A 13. században Kálmán herceg IV. Béla öccse innen irányította a horvát és szlavón területeket. Tamás spalatói főesperes krónikája szerint 1241-ben a vesztes muhi csata után a súlyosan sebesült herceg Csázmára menekült, ahol nemsokára meghalt. A krónika szerint a domonkos atyák kolostorában, egy rejtett sírboltban temették el.

Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a 13. században, nem sokkal a város alapítása után épült. A templom fontos középkori utak kereszteződésében, a település központjában épült. Az eredeti román stílusú templom befejezésének éve 1232 volt. Egykor mellette állt a domonkosok kolostora. Háromhajós, kereszt alaprajzú épület két harangtoronnyal. A főoltár Mária Magdolna, a mellékoltárok Krisztus szenvedése, a Szentlélek, a Három királyok, Szent István vértanú, a Hétfájdalmú Szűzanya, a Nagyboldogasszony, Szent Rókus és a Szent Kereszt tiszteletére vannak szentelve. Története során többször megújították, átépítették és bővítették. Nagy károkat szenvedett 1544-ben, amikor Ulama pasa kifosztotta a várost. A templomban volt a tatárok elleni vesztes muhi csata következtében itt elhunyt Kálmán herceg sírkőlapja, melyről neves horvát történész Ivan Kukuljević Sakcinski is írt. Sajnos ez a sírkőlap az idők során elveszett. A templomot története során többször átépítették, melynek következtében homlokzata és belső tere is megváltozott. Az egyik nagyobb átépítés a 18. században Ivan Jambreković plébános idejében történt. Az eredeti román stílusú templombelsőből semmi sem maradt. Fennmaradtak a 17. és 18. századi barokk díszítőelemek és az 1767-ben Johann Hencke bécsi műhelyében épített rokokó stílusú orgona. A templom külső megújítása 1995-ben kezdődött. 2003-ban és 2005-ben régészeti feltárások voltak a templomban. Ennek során a templom korai építési fázisából származó építészeti elemeket és 136 sír tártak fel, bennül gazdag mellékletekkel.(Wikipedia)

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 45° 44.917 (45.748623)
K 16° 36.783 (16.613047)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció