Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Mártonhely - MartjanciSzlovéniaMuravidékVas történelmi vármegye - Szent Márton templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Mártonhely, Szent Márton-templom

A mártonhelyi Szent Márton-templom a szlovéniai Mártonhelyen (ma szlovénül Martjanci, régi magyar neve a 19. század végi magyarosításig Martyáncz).

A római katolikus plébániatemplom a 14. század végén épült gótikus stílusban. Falait Aquila János freskói díszítik, kinek alkotásai Magyarországon az Őrség területén, Veleméren is láthatóak. Aquila alkotásai európai szinten is kimagaslóak.

Martjanci és a plébánia először 1365/66-ban jelenik meg a forrásokban, mint Scentmartun in dystrictu Sancti Martini, azaz ekkor már Tours-i Szent Márton volt a védőszentje. A presbitérium déli falán található „... Item Anno MOCCCLXXXXIIEditicata fuit ista ecclesia et c(etera) v(videlicet) t(em)p(or)e plebani Erasmi” felirat szerint, a településen keresztül vezető út melletti legszebb és legmagasabb helyen 1392-ben, Erazmus plébános idejében emeltek templomot a tiszteletére.

A régi egyházközség fennhatóságába vagy 18 falu tartozott a környéken a felsőlendvai uradalmi iratok szerint. További adatokat az 1627., 1698. és 1756. évi vizitációk irataiból lehet megtudni. A vizitációs jegyzőkönyvek egy 1529-es, Szent Márton alakkal díszített főoltárról, valamint késő gótikus jegyeket hordozó, kőasztalon elhelyezett két mellékoltárról is szólnak.

A 16. és a 17. század a reformáció időszaka, az akkori viszonyokról tanúskodik az 1643. január elsején, muravidéki nyelvjárásban kiadott, a szőlőskertek bérleti viszonyait rendező „martjanci szerződés”, valamint irodalomtörténeti szempontból is értékes, a 16. és 18. század közötti időszakban, „kaj” írásmódban feljegyzett zsoltárokat tartalmazó „martjanci énekeskönyv”.

A reformáció korában a lutheránusok és a reformátusok közötti viszálynak a kanizsai agák 1652. június 29-i levele vetett véget. 1673 után, amikor a templom újra a katolikus hitközséggé lett, az ellenreformáció liturgikus követelményeinek megfelelően a templomhajó ívelt mennyezetet (1702), majd a késő barokk korban új berendezést kapott. A mellékoltárokat a regedei Józef Digl alkotta meg 1749-ben, és 1750-ben. Az északi falon ma is olvasható, hogy azt 1791-ben Johannes Klein újította fel, aki szintén radkersburgi (regedei) mester volt.

1925-ben Joze Plecnik építész újította meg a főoltárt Szent Márton monumentális szobrával, ami jól illeszkedik a gótikus stílushoz. A második világháború előtti időszakban Music építész agyagcsövekből álló rendszerrel megoldotta az épület a szellőzését, így a nedvesség már nem veszélyezteti az értékes freskókat.

A messziről látható templomtorony gótikus homlokzatát a bejárat felett öt szinten díszítik ablakok. A finom ritmusban növekedő, nyújtott négyszög alakú, élszedett keretezésű ablakok közül a negyediket vakmérmű ékesíti. A legfelső, ötödik szinten a torony minden oldalán körácsos, csúcsíves ablak nyílik. A tornyot és a templomhajót, ami 1702-ig sík mennyezetű volt, kőpillérek támasztják a sarkokra derékszögben. A templomba a déli oldalról is nyílik bejárat. Ugyancsak a déli oldalon három gótikus ablak biztosítja a fény beáramlását a templom belsejébe. A keleti oldalon épült a szűkebb, egyterű és ötnyolcadban záruló presbitérium, az északi oldalán a sekrestyével. A szentély sarkait ugyancsak homokkőből faragott, többlépcsős pillérek támasztják.

A karzatrészt mérműves ikerablak díszíti, ebben a többi ablakhoz hasonlóan legalább a 17. század végéig az apostolokat ábrázoló festett üveg volt. A presbitériumot belülről íves záródású ülőpadok, a sekrestye portálja és a fali szentségfülke tagolja. Az épülettagolások, a farkasfogas profilú ív, a zárókövek és a konzolok valószínűleg egy regionális építészműhely alkotásai. A templomépület muravidéki gótikus építészeti emlékek kiemelkedő darabja.

A Parler család stílusában megalkotott levéldíszes, maszkos konzolok a ptuji búcsújáró templom empóriumában találhatókhoz hasonlítanak, és a bécsi építészet hatását tükrözik.

A martjanci templom nemzetközi művészettörténeti jelentőségét mindenekelőtt falfestményeinek köszönheti. A freskók alkotója a 14. század utolsó évtizedében a radkersburgi (regedei) Aquila János volt, amint arról felirat is tanúskodik: „p(er) man(us) Johannis Aquile Rakespurga oriund(us) ...”

A falfestmények az egyszerű hívőket megszólítását célozzák, rejtett utalásokkal jótékonykodásra ösztönözve őket. Nem csak a templom védőszentje, hanem Szent Dorottya, Szent Ilona, Szent Borbála, Szent Margit, Szent Apollónia, Szent Hedvig, és Árpád-házi Szent Erzsébet is megjelenik karitatív szerepben festményeken. A sekrestye ajtajának timpanonjában Mihály arkangyalt láthatjuk klasszikus pózban, a kezében mérleggel (pszichosztászia(wd)).

Az egyetlen elbeszélő jellegű kompozíció a névadó Tours-i Szent Márton legendája: az északi falon a koldussal látható, a déli falon halottakkal, illetve a fal egy másik képén ő hal meg. Szent Márton és Szent Miklós egy-egy ablakközben is feltűnik.

A szarkofágban Szenvedő Krisztus képe felett az eucharisztikus jelentőségű szőlőtőke ábrázolása jelenik meg. A déli fal fő festménye a vitézeket feltámasztó Szent Márton csodáját idézi. Az északi falon látható a templomot építtető Erasmus plébános alakja, amint bűnösként esedezik az Úr kegyelméért, a másik oldalon pedig jelképesen védőszentje, Szent Erasmus támogatja.

A délnyugati falon lévő ablak felett Aquila János európai fontosságú önarcképe látható, a festőcéh címerévei és kezében a következő szalagfelirattal: „Omnes s(ancti) orate pro me Johanne Aquila pietore”. vagyis: Minden szentek, imádkozzatok értem, Aquila János festőért.

A templomhajót a szentélytől diadalív választja el.

A diadalív boltozatán Remete Szent Pál és Szent György egy-egy jelenete látható. A diadalív falán Szent Miklós mellett feltűnik Szentgróti Miklós kegyúr is.

A szentély boltozatán az evangélisták szimbólumai láthatók:

sas (János),

szárnyas oroszlán (Márk),

angyal (Máté),

bika (Lukács);

ezeket a boltsüvegek írásszalaggal kiegészített angyalábrázolásai fogják közre.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_M%C3%A1rton-templom_(M%C3%A1rtonhely)

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 46° 41.112 (46.685196)
K 16° 11.530 (16.192171)

Információk: a település északi szomszédja Muraszombatnak. A templom a település központjában látogatható meg.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025