Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Istvándi, templom, kastély

ISTVÁNDI (STEFANDI) (plébánia) 

A település nevét az István személynév -d képzős alakjából képezték (jelentése: Istváné). Az 1231-ben iuxta Drávám alakban szereplő falu (Stephany) egyházáról első ízben a pápai tizedjegyzékből értesülünk. A somogyi főesperesség alá tartozó plébánia papja 1333-4-ben Dénes, aki évi 30 kis D-t, míg 1335-ben Beriát 2 garast és 2 kis D-t fizetett. 1430. február 12-én Istvándiban (Estfant) a Szt. Márton parochiális egyház papja János. 1444. február 27-én az Istvándiban lakó Garázda Balázs és felesége hordozható oltár tartására kap engedélyt. 1542-ben Mátyás nevű plébánosa 2 Ft-ot, Péter oltárigazgatója (rector altaris) 1 Ft-ot adózott - ekkor tehát a templomnak már önálló jövedelemmel rendelkező mellékoltára is volt. 1748-ban Lad filiája (egészen 1768-ig). A régi, 12. századi templom anyagát a szigetvári vár építéséhez hordták el, a ref. templom mai formájából csak a nyugati toronypár középkori. A templomban egy gót minusculás feliratú harangot is őriztek.

Forrás: M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)

Garázda kastély Istvándiban

Mielőtt valaki félreértené a címet, a kastély birtokosa volt a Garázda család! Istvándi pedig egy a Drávához közeli, dél-somogyi falu, Barcs közelében.

Hiába ismerjük – hitünk szerint – alaposan Somogy megye nagy számú várhelyét, a jövőben is várható újabb adatok és belőlük következően újabb helyszínek felbukkanása.

Magam is csak a napokban, egy genealógiai tanulmányt olvasva (amit Pálosfali Tamás írt Vitézek és Garázdák címmel s a Turul folyóiratban 2013-ban jelent meg) bukkantam rá! Eszerint Garázda Balázsnak 1446-ban (vár)kastélya állt Istvándiban.

Felmerül a kérdés: konkrétabban hol állhatott a castellum? Ma már álló épületként vagy akár várhelyként sem létezik s a helynevek sem árulják el hollétét. Talán a régi térképek segítenek a hely meghatározásában?

Az első katonai felmérés térképen az 1780-as évekből a fallal övezett templomtól nyugatra gyanús magányos épület látható.

Más helyszínek tapasztalata is arra utal, hogy a középkori kastélyok gyakran a középkori plébániatemplom közvetlen közelében, azzal szerves térbeli kapcsolatban épültek. Valószínűleg itt is ez a helyzet. Mai topográfiai térképen is látható az alapos gyanúra okot adó jelenség a jelenleg református templomtól nyugatra, a falu központjában.

A történelmi rekonstrukció csak akkor lesz teljes és hiteles, ha alapos képet nyerünk a középkori nemesség, azon belül a jómódú középbirtokosok lakóhelyeiről!

https://djnaploja.wordpress.com/page/2/

LELŐHELY-BEJELENTŐ ADATLAP

(...)

2. A lelőhely neve(i): Templom mellett

(...)

3.4. Földrajzi leírás: A község központjában levő magaslaton.(...)

4. A lelőhelyen talált régészeti jelenségek adatai:

Jellege: Kora:

telep? őskor

telep Árpád-kor – középkor

temető Árpád-kor – középkor

Megjegyzés: Az ERD 3. számú lelőhelye. Az adatgyűjtés alapján kérjük a lelőhely kiterjedésének nyilvántartásba vételét!

Magyar Kálmán 1972-ben a paplak (Kálvin tér 2.) mögötti konyhakertből bizonytalan jellegű leleteket (csiszolókövek?, agyaggömbök) kapott a lelkésztől. Feltételesen őskorinak, vagy középkorinak tarthatjuk ezeket.

Lakossági bejelentésre kiérkezve 2002-ben a Barcs környéki szennyvízvezeték építésekor már csak a betemetett árok földjében lehetett leleteket megfigyelni (csontvázmaradványok, cseréptöredékek). A jelenlegei ref. templom előzményéhez tartozó temető és település nyomai lehetnek a Kálvin tér nyugati (vagy inkább a déli oldalán). 

Forrás: JELENTÉS - P-H1A-62516-400 BARCS JÁRÁS GINOP 3.4.1 - 2015 PÁLYÁZAT FTTH OPTIKAI HÁLÓZAT (POTONY, SOMOGYARACS TELEPÜLÉSEK) - ELŐZETES RÉGÉSZETI DOKUMENTÁCIÓ készítése során végzett Adatgyűjtés és terepbejárás szakmai eredményeiről - Készítette a FORSTER GYULA NEMZETI ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁSI KÖZPONT - Szombathely, 2016