Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SopronMagyarországGyőr-Moson-Sopron megyeSopron vármegye - Kuruc kori sánc

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Kuruc kori sánc és erőd

Sopron közvetlen környékén több, sáncokkal védett egykori telepet, várat ismerünk, egy kivételével valamennyi az őskorból maradt ránk. A kivétel egy kisméretű sáncvár, amelyik jellege és keletkezési ideje szempontjából élesen elválik a többitől. Ez Sopronbánfalva felett a Sánchegy közepe táján található, helyét egyes térképek „Házhegy" névvel jelölik.

A kis sáncvárat Bella Lajos említette először, majd röviden leírta. A hegy mai elnevezését nem említette, az egész hegygerincet régi nevén, mint „Redoutenberg"-et ismerte. Röviden leírta a hegy gerinc északi végét magába foglaló nagy őskori sáncvárat és az ettől többszáz méterre délre felevő kis sáncvárat. Bella e kis sáncvár korának kérdését nyitva hagyta, bár feltételezésként megemlíti, hogy e hegygerinc két sáncvára talán összefüggött egymással és a szóban forgó kis sáncvár esetleg a szomszédos Várhegy (Burgstall) hatalmas őskori sáncvárának figyelőtornya volt.

Nováki Gyula a 60-as évek elejétől többször foglalkozott a kis sáncvárral. 1953 őszen Sterbenz Károly festőművésszel járt a helyszínen, aki kérésére lerajzolta a sáncvárat. Mivel a helyszín azóta sem változott, így a rajz a mostani állapotok mellett is jól visszaadja annak kiserőd jellegét.

1976 tavaszán Nováki Gyula, Sándorfi Györggyel készítette el a sáncvár vázlatos felmérését. Ekkor tünt fel számukra az északkeletre hozzá csatlakozó hosszú sánc és árok, de ekkor még tisztázatlan volt az építés kora. Végül 1994-ban végezte el Nováki Gyula a sáncvár és a sáncok részletes felmérését. Ennek megszerkesztése után derült ki, hogy a középkori kis váraktól teljesen eltérő, ott elő nem foduló romboid alaprajzot mutat. Ez pedig a 17. századtól egészen a 18. század elejéig gyakori az erődök jellegzetes formája. Ez a körülmény terelte a kutatást a helyes irányba.

Nováki Gyula a következő lépésben Sopron újkori történetében kezdte el keresni a nyomokat. A város és környéke történetében két olyan korszak volt, amikor hadi eseményekkel és hadseregek vonulásával kapcsolatban felmerülhetett ilyen kiserőd építése. Az egyik a Rákóczi szabadságharc, illetve majd száz évvel később a Napóleon hadseregének a jelenléte.

A Soproni Levéltár régi térképei közül a város körüli erdő két térképe döntötte el, a két lehetőség közül melyikkel kell számolni. Az egyik az 1780-1790 közötti időből származik. A ma „Sánchegy"-nek nevezett gerincen „Heyser Berg" (azaz Häuslerberg), alatta pedig a keleti oldalon „Redutten" (azaz Redouten), felirat olvasható. A másik térkép 1802-ből származik, ezen is ugyanezeket a feliratokat találjuk. Tehát mindkét térkép jóval a Napóleon elleni háborúk (1805-1809) előtti időből származik, és már akkor is az itt tárgyalt kiserődről nevezték el a hegyet. Ez egyértelműen arra mutatott, hogy az építés idejére vonatkozó adatokat a kuruc korban kell keresni.

A Sánchegy fentebb említett őskori sáncvárától dél-délkeletre a hegygerinc folytatásán, 470 méterre találjuk a kis sáncvárat. Ha a Fáber-rét északnyugati sarka felől indulunk a hegygerincen, északnyugati irányban 400 méter után érünk oda.

Négyszögletes, romboid alakú sáncvár, árokkal körülvéve. A két, egymással párhuzamos hosszabb oldal egyenként 12, a másik két oldal 10-10 méter hosszú. A belső terület a keleti oldal felé kissé emelkedik. A romboidot mind a négy oldalán sánc zárja körül, a legmagasabb, 1 m belső magassággal, a keleti oldalon van. Az árok szélessége 7-8 m, mai mélysége 1,5-2 m körüli. Külső széle az északnyugati sarokban megszakad, mintegy bejáratot képezve az árokba.

Az árokhoz az északkeleti sarok mellett egy oldalág csatlakozik, amely északi, majd hosszabban északkeleti irányban halad lefelé a lejtőn, összesen 83 m hosszan. Északnyugati szélén, tehát a hegygerinc felőli oldalon sánc kíséri, ennek magassága az árokból mérve 1-1,5, belső magassága 0,5 m körüli. Az árok lent, az északkeleti végében kettéágazik, rövid, 15 m hosszú sáncot közrefogva. Az árok vége alatt pár méterre egy ma is használatban lévő, Sopronbánfalvára levezető, de elhanyagolt földút keresztezi az árok és sánc irányát.

Az említett régi térképek és a történeti adatok egyértelműen a kuruc korba helyezik e kis erőd korát. Sopron és környékének története igencsak mozgalmas ebben időszakban. A kuruc seregek komoly sikereket elérve, igen komolyan és folyamatosan veszélyt jelentettek egészen Bécsig.

Az 1706. április 15 és július 24. közötti fegyverszünetet kihasználva, a Sopronbánfalva Házhegyen található kiserődöt (redutot), a császáriak építették a Bécset védő vonal részeként. Ez a védővonal Balftól egészen Fraknóig tartott. A nagyszabású munkához az egész Sopron megyéből és a hercegi uradalomból is kirendeltek embereket, így néha 4-5000 ember is dolgozott egyidőben.

A Ritter krónikájában olvasható sok adat közül a sáncvár szempontjából a legfontosabb az, hogy a védővonal egy szakaszát a bánfalvai kolostor és Bánfalva község felett említi. Bár konkrétan nem emlékezik meg a fent ismertetett kis redutról, de nem lehet kétséges, hogy ez is ekkor készült

A császári sereg 1706 első felében a környék falvait és magát a léniát is megszállta, ennek egyik láncszemét jelenthette ez a kis erőd. A Sánchegy kis erődjéhez csatlakozó hosszú sánc részben az út lezárását jelentette, de egyúttal mögötte a védők védett helyen történő mozgását is biztosította.

A Sánchegy a mai úthálózat szerint félreeső helyen fekszik. A 18. század utolsó harmadáig visszakövethető térképek szerint azonban még a múlt század közepén is Récény (Ritzing) felől Sopron felé a Fáberréten át a Sánchegy keleti aljában vezetett az út, Bánfalván keresztül.

Ezt az utat zárta le az itt tárgyalt kis erőd, esetleges dél (Récény) felőli kuruc betörésre számítva. Az erődtől induló hosszú sánc és árok éppen ehhez az úthoz vezet le. A Lővérekből induló, ma használatban lévő „Ritzingi út (Récényi út)", amelyen a Károly magaslatra, illetve tovább az egykori Muck-kilátó felé lehet eljutni, e régi térképeken még nem található, tehát újabb keletű. Ennek elkészülte után merült feledésbe a Sánchegy keleti aljában vezető út.

Forrás:

Nováki Gyula: Kuruckori erőd Sopronbánfalva felett / Környei Attila – G. Szende Katalin szerk.: Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. (Sopron, 1996)

 

GPS: É 47° 40.248 (47.670792)
K 16° 32.747 (16.545788)

Információk: Sopronbánfalváról legkönnyebben a Sánchegy utca folytatásában haladó földúton haladva közelíthetjük meg a Ház-hegyet. Kb. 800 méter megtétele után jutunk az útig húzódó alsó sánc vonalához. Itt a sáncot követve délnyugat felé érjük el az erődítés központi részét. A sáncerődítéshez nem vezet jelzett út.

A helyszín a Fáber-rét irányából is kényelmesen megközelíthető, valamint a Szalamandra-tó irányából is jól elérhető.

Javasolt szép túra visszafelé a gerincen haladva, megtekinteni az őskori sáncvárat is, amely közvetlenül a település felett helyezkedik el.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Fotóink elérhetőek vászonképen!