Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

FelsődobszaMagyarországBorsod-Abaúj-Zemplén vármegyeZemplén történelmi vármegye - Várdomb

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

FELSŐDOBSZA – VÁRDOMB

A Felsődobszától DK-re húzódó meredek part felett széles fennsík terül el. Ennek szélén, a község szélső házai felett, az országúttól 150 m-re É irányában különálló és keskeny, hosszan elnyúló gerinc ugrik ki, a Várdomb. Területe erősen bolygatott, D-ről elhanyagolt, bokros-gazos terület csatlakozik hozzá. A lelőhely mai állapota nem teszi lehetővé a földvár eredeti kiterjedésének és alakjának megismerését.

A keskeny gerinc oldala köröskörül igen meredek, többnyire szakadékos. Az újkorban sokat lebányásztak belőle, K-i oldalába négy pincét vágtak bele. Ez a  gerinc az egykori sáncvárnak ma már csak erősen megcsonkított maradványa. Jelenlegi hossza 40, szélessége 8 m, felszíne sima, füves. D-i végét a fennsíktól egykor árok választotta el, de ennek méreteit és alakját nem lehet már meghatározni, csak a Ny-i oldalra fut le egy kis része. Az árkon túl, a D-felől csatlakozó fennsíkon lehetett a folytatódó, nyílt telep, bár ennek konkrét jelei az erősen bokros területen nem láthatók. A „földvár-roncs” Ny-i oldala alatt meredek part folytatódik tovább a csatlakozó fennsík szélén, jelezve a feltételezhető telep szélét. K-i és D-i irányban azonban semmilyen nyom nem utal arra, hogy ez a külső, nyílt telep meddig terjedt ki.

A legkorábbi ismert adatok szerint 1835 körül a „halmokban” több felsődobszai lakos ásott. 1857–1877 között Szilágyi Ferenc kutatott a lelőhelyen, ennek során több más lelet mellett bronzkori növényi maradványok is előkerültek. A 19. század végén és a 20. század első felében több helyen egyaránt kőkori földvárként és gazdag borzkori telepként szerepel. Később is sok helyen szerepelt, néhol csak említést tesznek róla.

Csoma József már innen származó leleteket ismertet, de továbbra is kőkorinak határozza meg őket, akárcsak Pogrányi Nagy Félix. Modern régészeti kutatása Kalicz Nándornak, és Bóna Istvánnak köszönhető, akik a bronzkori hatvani és füzesabonyi kultúrába helyezték a lelőhely korát. A Várdomb területéről a későbbiekben is több alkalommal találtak és gyűjtöttek szórványos leleteket. Legutóbb 1997-ben foglalták össze az erődítményre vonatkozó adatokat, amikor felmérését is közzétették. A földvár és a hozzá csatlakozó, egyelőre csak feltételezett nyílt telep korát Bóna István fent említett legújabb kormeghatározása alapján a középső bronzkori füzesabonyi kultúra jelentősebb erődített telepeinek sorába helyezhetjük.

NOVÁKI GYULA – SÁRKÖZY SEBESTYÉN – FELD ISTVÁN -  BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VÁRAI AZ ŐSKORTÓL A KURUC KORIG

GPS: É 48° 15.134 (48.252228)
K 21° 4.897 (21.081617)

Információk: a Várdomb a település keleti részén kereshető fel.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció