Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Atyina templom(kolostor)

Varga Szabolcs - A voćini ferences kolostor megalapításának háttere

(...)

Az említett birtokosok közül Újlaki Katalin és Fruzsina alapította vallásos buzgalomból Szűz Mária tiszteletére a ferences kolostort legkésőbb 1496-ban. Előbbi Korbáviai János özvegye volt, férje már 1470 körül eltűnt a szemünk elől. 1490-ben Pozsegaújvár birtokosa, 1493-ban pedig Racsára telepítette le férje egykori szervitorait. Újlaki Fruzsina férje Garai Jób volt, aki már szintén korábban elhunyt. Ez az adat sok problémát vet fel. Bár az oklevél ferencesekről szól, és 1510-ből egy gvárdiánról van tudomásunk, de 1512-ben Rozgonyi Klárának egy szervitora athinai apácákról írt, akik vásznat szőttek az asszony számára.

Egy női kolostor sok mindenre választ adhatna, hiszen ők Magyarországon is csak városokban telepedtek le, de a későbbi források csak elvétve említik az apácákat. 1535-ben a Szentlászlai Egyed ferences az ő gyóntatójuk volt, 1660-ban pedig egy beszámoló megemlékezik a beginák atyinai házáról, amely a ferences kolostorral szemközt állt. Ezzel párhuzamosan van adatunk a ferences kolostor működéséről. 1501-ben a törökök elleni keresztes hadjáratról szóló bullát az itteni rendházba is megküldték, és ismerjük a ferences rendház néhány tagját is. 1531-ben Iváncsi István, 1533-ban Szemcsey Mihály, 1535-ben Jalsovai István voltak a gvárdiánok. Ekkor összesen 16 fő élt a kolostor falai között, köztük a fent említett Szentlászlai Egyed. Ezek alapján szinte biztos, hogy a ferences rendház mellett beginák is megtelepedtek a településen. Mivel Engel Pál, Kubinyi András és Fügedi Erik sem vette figyelembe a két rendház párhuzamos meglétét, sőt, utóbbi még az Újlaki család rendház alapításai között sem vette számba a voćini kolostort, ezért érdemes végiggondolni az alapítás lehetséges motivációit és a településre gyakorolt hatására.

(...)

...................................................................................................................................................................................................

A Sarlós Boldogasszony plébániatemplomot valószínűleg Mátyás király emeltette a 15. század második felében későgótikus stílusban, támpillérekkel megerősített sokszögű szentéllyel. A szentély mögött állt a harangtorony, alatta a sekrestyével. Átellenben a hajóhoz három kápolna csatlakozott. Az épületet értékes gótikus épületrészek, magas diadalív, díszes ablakkeretek, kőfaragványok, széles, gótikus kapuzat díszítették. A külső részen megmaradt a török háborúkban lerombolt ferences kolostor kerengőjét tartó konzolsor. A templom a második világháborúban a németek felgyújtották, de az 1970-es években újjáépítették. 1991-ben a szerb támadók földig rombolták, csak az oldalfalak egy része maradt meg. A 2002-ben kezdődött újjáépítési munkálatoknak köszönhetően a templom ismét régi fényében ragyog. Az újjáépítés során a szentély nyugati részének padozata alatt két késő bronzkori urnás sírt találtak. Az urnákban hamvak, mellettük pedig néhány edény volt, melyekbe az elhunytnak útravalóul szánt ételeket tették. A szakemberek a leleteket az urnamezős kultúrához tartozónak nyilvánították.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Atyina

.......................................................................................................................................................................................................

2002-ben a Régészeti Intézet szisztematikus régészeti vizsgálatokat és konzerválást végzett a templom műemlékegyüttesén belül és környékén. A szentély nyugati részén és a mellékhajó északkeleti sarkában vizsgált szakrális építmény alaprajzának részlete a rétegződéséről adott tájékoztatást. Sikerült bizonyítani a barokk korból származó legfelső templomi padlózat meglétét. E réteg alatt a vizsgálatok egy sárga agyagréteget és egy gótikus téglából készült padlót (24 x 24 cm) tártak fel. A gótikus padló megmaradt részei lehetővé tették a minta rekonstruálását. Különösen érdekes lelet Corvin Mátyás magyar és horvát király (1458-1490) érme, amelyet a gótikus padló alatti rétegben találtak. A templom szentélyének déli részén egy sírhalomban gyermekkori temetkezések voltak. A templompadló alatt szürke réteg húzódott, amely a templom építéséhez szükséges munkaterület kiegyenlítésekor keletkezett. Ebből 14. és 15. századi kerámia, égetett vörös földréteg és fekete szénréteg került elő. Továbbá egy agyagból és folyami kavicsokból álló réteget fedeztek fel, amely alatt egy szürkészöld alluvium-réteg húzódott, némi faszénnel. Ez a Voćinka folyó allúziós rétege két késő bronzkori hamvasztásos sírt fedett. A második vizsgálatot 2008-ban végezték a kolostoregyüttes keleti részén, egy olyan helyiségben, amelyet csak egy ajtó köt össze a harangtoronnyal. E vizsgálat legfontosabb lelete a kolostor középkori padlója, amelyet rombuszos motívummal díszítettek. A gótikus padló tömör mészrétegből áll, amelynek tetején kis kavicsot simítottak. Az ebbe a fehérre simított felületbe vésett rombuszokat kékre és pirosra festették. Számos kő-profilt fedeztek fel, amelyek bordákhoz és ajtófélfák töredékeihez tartoztak. A további leletek között gazdag középkori kerámia és kályhacsempék, valamint újkori, oszmán kori mázas kerámia szerepelt. A padló agyagágyazata alatt egy fekete réteg volt, amely bőséges faszénnel és középkori kerámiával volt tele, alatta pedig egy szürkészöld, faszénnel teli réteg húzódott, hasonlóan ahhoz, amely a 2002-es ásatásokon a templom szentélyében előkerült.

http://www.iarh.hr/en/field-research/vocin-church-of-the-visitation-of-the-blessed-virgin-mary/#