A vár története:
Gorička falu északi határában a szakirodalomban Gradnak, a helyiek által Crkva-nak (Templom) nevezett magaslaton egy középkori vár maradványai találhatók. Gjuro Szabó is csak annyit ír róla a művében, hogy a várat eddig még nem kutatták meg (69. oldal.). A kisebb jelentőségű vár és birtokának sorsa azonos lehetett a történeti forrásokban sűrűn megemlített, Zríny, Pedalj és Gvozdanszkó várainak sorsával. Az is lehetséges, hogy csak a Zrínyiek zrínyi uradalmának védelmére épülhetett, de a Zríny várának előőrse szerepét is betölthette. A törökök kezére is Zríny várával együtt kerülhetett, de a törökök általi hasznosításáról nem tudni. Feltehetően a térség elfoglalása után, mint jelentéktelenné vált erősséget, felhagyták. A vidék az 1699-es karlócai békével került vissza a Habsburg monarchiához, de a határőrvidéki katonaság a várat már nem újította fel. Ez időben Valvasor (Báró Johann Weichard von Valvasor szlovéniai tudós, történetíró. A neve előfordul Ivan Wiechert, Wieckart, Weikhard alakban is, szlovénül: Janez Vajkard Valvasor) elkészítette a vár romjainak látképét is, de a képet nem sikerült előtalálni.
A Grad hegytől nyugatnak kb. 800 méterrel van egy Osječenica nevű, 485 m domb, amelyen a 20. szd. 80-as éveiben végzett kutatások egy nagyméretű sáncvár létét állapítottak meg. A sáncvár a leletek alapján, a vucsedoli kultúra magaslati telepe volt.
---/---
109. oldal:
„A 16. szd. közepi nagy veszteségek okán, újra kellett gondolni a horvát határvédelem rendszerét. Az Una menti, a már török kézen lévő Dubica és Kosztajnica közti déli határszakasz védelme sokkal nehezebbnek bizonyult. Nagy szerencse volt, hogy a már részben áttört unai védelmi vonal mögött, számos nagyon erős és tágas erőd volt, a térség legerősebb földesurainak, a Zrínyi és a Blagaji család kezében, mint: Zríny, Pedalj, Goricska, Gvozdanszkó, Preversác, Bruvnó, Bojna, valamint a zágrábi káptalan és a püspök további várai …”
111. oldal:
„Még Katzianer János kosztajnicai elveszejtése előtt, a Zrínyi fiak, III. Miklós, I. János és IV. Miklós felmondták a törökkel addig ápolt és adó fizetésével megvásárolt „jószomszédi” politikát és az Una háti birtokaik aktív védelmére tértek át. Az Una hát Zrínyi várait, Zrínyt, Pedaljt, Gvozdanszkót, Goricskát és Preversácot, a törökök Katzianer 1539. 10. 27-ei megölése után, 1540 és 1541. során kezdték támadni…”
126. oldal:
„A török offenzíva 1540-ben érte el az Una hátat, s noha egyetlen Zrínyi várat sem tudtak elfoglalni, de felprédálták a Kosztajnica, Goricska, Pedalj, Zríny és Gvozdanszkó várak közti földeket, amivel hatalmas károkat okoztak, mind a Zrínyieknek, mind a horvátságnak, mint Horvátország védelmének….”
160. oldal:
„(1540-ben A Zrínyiek sikerrel hárítják el a boszniai törököknek - az Una hátságot és a Zrínyi hegyvidéket ért - első komolyabb támadását és sikerült megtartaniuk Kosztajnicát, Krupát, Lisnicát, Novit, Preversácot, Zrínyt, Pedaljt, Goricskát és Gvozdanszkót, a Blagajiaknak pedig Osztrozsácot, Bruvnót és Bojnát, nemes Kobaszicsnak meg Brekovicát…”
189.. oldal:
„Lenkovics Iván 1563-as jelentése alapján, Goricska (Gora?) templomtornya a Zrínyi grófok birtokában volt és 1561 szeptemberében rombolták le, addig 20 fős helyőrsége volt.”
(A várat valóban elronthatták, mert a Ferdinánd király által 1563 év végén, a végvidéki várak állapotának felmérésére kiküldött újabb bizottság, a jelentésében már meg sem említette – sJz).
Zagreb, 1995.
---/---
A vár mai állapota:
A várat 2009 augusztusa után, 2012. 04. 19-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában kerestük fel újból. A falu közepén emelkedő domb tetején található enyhén lankás fennsík nyugati végében elhelyezkedő, a fennsíktól alig 5 m relatív magasságú, a szakirodalomban Grad-nak, a helyiek által Crkva-nak nevezett magaslaton egy szétszórt kövek alkotta rom található. A csak terepalakulatokban lévő maradványok, egy kettős osztatú épületre utalnak, amit tányérszerűen egy erősen feltöltődött árok, illetve egy erősen lekopott, az árokból kitermelt földből készített sáncszerűség fog majdnem teljesen körbe. A központi magaslat nyugat felé a legmeredekebb, így ott szükségtelen volt árkot készíteni. A romok alapján, a helyen lehetett egy kb. 16x8 méteres, egy toronyból és egy kicsiny udvarból álló vár is, amit egy árokkal és egy sánccal, a sánc tetején egy kőfallal öveztek, de állhatott itt egy kisebb templom is, amit szintén fal/cinterem övezett. A kérdést csak egy ásatással lehetne eldönteni, ám tekintettel a közeli és már megkutatott, értékesebb vucsedoli, magaslati telepre, a kutatásokra a közeljövőben nincs esély.
Szatanek József
Forrás:
Milan Kruhek: Krajiške utvrde i obrana Hrvatskog kraljevstva tijekom 16.st.. Hrvatski institut za povijest.
