Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

MartonyiMagyarországBorsod-Abaúj-Zemplén vármegyeBorsod történelmi vármegye - Szúnyog-tető

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

MARTONYI – SZÚNYOG-TETŐ (POGÁNY-HEGY)

Martonyi község templomától ÉNy-ra 2,8 km-re emelkedik a Szúnyog-tető 479,7 m tszf. magas csúcsa, amely egyben az itt húzódó erődítmény legmagasabb pontját is jelenti. A hegy a Martonyi melletti pálos kolostorromtól ÉK-re, 1 km-re található, a kolostor és a vár között a mély „Nyírjeslápa” nevű völgy húzódik. A kolostorromtól vezető út az említett völgy felett haladva éri el a Szúnyogtető É-i alját, ahol az erődítmény egyetlen ismert eredeti bejárata (kapu?) is található. Az út ezen áthaladva és K-re kanyarodva 70 m után a meredek hegyoldalban elhagyja az a vár területét.

A Szúnyog-tetőt ÉNy- és ÉK-felől egy-egy keskeny hegynyereg köti össze a hegycsoport többi részével. Az erődítmény feltehetően eredeti bejárata az ÉNy-i nyereg felett van, ahol ma is út vezet az erődített terület belsejébe. A kaputól DNy-ra 1–1,5 m magas árokkal nem kísért sánc indul meredeken lefelé, 55 m hosszan ez a legépebben fennmaradt sáncrészlet. Egy másik út keresztezését követően már végig inkább csak terasz alakjában követhető az egykori erődítési vonal. A kaputól számítva 330 m-re ér ki a sáncmaradvány egy Ny-ra kinyúló hegynyelv végére. Itt visszakanyarodik és a hegynyelv másik oldalán DK-i irányába halad meredeken lefelé. A sánc az ÉK-DK-i irányú, mély völgy felett pár méterrel magasabban megszakad. Kb. 40 méterrel tovább, a völgy túloldalán ismét folytatódik a sánc nyoma. Meredeken halad felfelé egyenes vonalban, 200 m után ér fel egy másik, DNy-ra kinyúló hegynyelv végére. Itt ismét visszakanyarodik, de alig 30 m után a hegy DK-i, K-i oldalának sűrű erdejében nem sikerült a folytatását felismerni.

Visszatérve a Szúnyog-tető ÉNy-i aljába, a kaputól K-re ismét jól felismerhető az egykori sánc nyoma. A kapu ÉK-i szárnya kissé begörbül a belső terület felé, ez az út felől várható támadás kivédésére gyakori megoldás az őskori sáncoknál. A kaputól Kre a sánc igen csekély belső magasságot mutat, itt is inkább csak terasz alakjában mutatkozik. A továbbiakban az ezt keresztező úttól számítva 300 m hosszan, közel vízszintesen követhető, de ezután itt sem válik felismerhetővé a folytatása. A felmérés alkalmával tisztázatlan maradt a telep széle a DK-i oldalon. Későbbi kutatásnak kell eldöntenie, hogy valahol a „Pilis-parlag” K-i szélén zárul-e, vagy átterjed a DK-i hegynyúlványra („Pogány-hegy”) is. A telep átmérője É-D irányban 610 m.

A földvárat elsőként Prágai Albert geológus ismerte fel. Erről értesítette Nováki Gyulát, aki 1998. április végén bejárta, majd ugyanazon év júniusában a felmérését is elkészítette. A hegy magas fekvése, a telep nagy kiterjedése, valamint a vár belső erdős területén több helyen található jellegtelen őskori cserepek alapján a legvalószínűbb, hogy az erődítmény a késő bronzkorba tartozik.

NOVÁKI GYULA – SÁRKÖZY SEBESTYÉN – FELD ISTVÁN - BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VÁRAI AZ ŐSKORTÓL A KURUC KORIG

GPS: É 48° 29.423 (48.490379)
K 20° 44.754 (20.745897)

Információk: Martonyiból a zöld jelzést követve a kolostorromig, innen a kék jelzésen 1 km után érünk a sáncvárhoz.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció