Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

PomázMagyarországPest vármegyePest-Pilis-Solt-Kiskun történelmi vármegye - Kő-hegy

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép
  • Szállás

Pomáz - Kő-hegy őskori vára

Pomáz és Szentendre határán emelkedik a 375 m magas Kő-hegy meredek lejtőjű, lapos tetejű, nagyobbrészt erdővel borított tömbje (É-i része a Kiskő-hegy), amelyen és az ÉNy-ról hozzá csatlakozó Cseresznye-hegyen az urnasíros kultúra erődített telepe helyezkedett el. Az erődítés nyomait Nováki Gyula fedezte fel 1979-ben. A sánc a Kő­-hegy D-i sziklafalának Ny-i vége felett 350 m magasan indulva ÉNyÉ-i irányban halad a Kő-­hegy lankás fennsíkjának és meredek lejtőjének határán. A Kő-hegy és a Cseresznye-hegy közti nyeregben, a Kő-hegyre vezető mélyút két oldalán 70-80 m hosszan hiányzik, a Cseresznye-hegy Ny-i lejtőjén ismét jelentkezik. Kiinduló pontjától mintegy 1200 m-re, a Cseresznye-hegy tetejétől kissé É-ra, mintegy 365 m magasan éles szögben K-re, majd a hegy lejtőjen kb. 325 m-ig leereszkedve 200 m után D-re fordul, újabb 150-200 m megtétele után DK-i irányúvá válik, és így éri el a Cseresznye-hegy és a Kő-hegy közötti mély vízmosásos völgyet. Ezen a részen lehetett a földvár bejárata. A vízmosás után a sánc a Kiskő-hegy lejtőjén 310 m magasról indul ÉK-i irányba, 200-250 m után DK-re fordulva megy föl a Kiskő-hegy gerincén 370 m magasra. Ezt a magasságot tartva halad tovább a hegytető es a lejtő határán. A mintegy 500 m hosszú ÉNy-DK-i irányú sánc tovább folytatódhatott, a XVIII-XIX. századi szőlőműveléssel kb. 200 m hosszú D-i végét elpusz­titották. A Kiskő-hegy D-i és a Kő-hegy K-i meredek lejtője, valamint a D-i sziklafal szükségtelenné tette itt a sánc kiépítését. A sáncot legtöbb helyen csak a meredek külső és a vízszintes belső oldal jelzi, néhol igen elmosódottan (pl. a Cseresznye-hegy K-i oldalán). A helyenként ma is töltésként jelentkező sánc belső lejtőjének magassága 0,3--0,8 m között mozog, a Cseresznye-hegy tetejétől É-ra eléri az 1,2-1,5 m-t is. A Cseresznye-hegy és a Kő-hegy közti gerinc környékén a sánc átégett, összesalakosodott apróbb-nagyobb kövekből áll. Néhány összeégett tömb a lejtőn legurult, ezekben a kiégett fagerendák üregei is megfigyelhetők. A földvár hozzávetőlegesen 44 hektár területet foglal el. Vízellátását részben a Kőhegy és a Kiskő-hegy közötti tó biztosította. (Nováki-Torma, 1981.)

Forrás: Pest Megye Régészeti Topográfiája, A Budai és Szentendrei járás (XIII/1.)

Akadémiai Kiadó, Budapest 1986, 207 oldal

GPS: É 47° 40.622 (47.677029)
K 19° 1.017 (19.016953)

Információk: a Kő-hegy több irányból is megközelíthető jelzett turistaúton. A legkönnyebben az Annavölgy irányából a zöld jelzést követve juthatunk a vár platójára. Innen a hegy peremét (Kis-kő-hegy és Cseresznye-hegy) követve lehet a földvár sáncait felkeresni.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025