Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Tatárszentgyörgy, Sarlósár

Lelőhely azonosító: 72471

Lelőhely típusa: vár, földvár

Vezető régész: Miklós Zsuzsa

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/19121, 2023. augusztus 12.

Tatárszentgyörgy-Sarlósár puszta

A XIX. században többen is jeleztek erről a területről avar gyűrűt, ill. pogányvárat. Gerecze P. részben ezekre a levelekre hivatkozik, részben egy azóta már elveszett, 1873. évi jelentésre. Ö maga részleteket nem közöl. A Pest megye Műemlékeiben hivatkozás nélkül csak azt közlik, hogy Sarlósár pusztán földvár ismeretes ami ókori telepre vall. Terepbejáráson Sarlósár puszta környékét bejártam, de földvárra utaló nyomokat nem találtam. A környékbeliek sem tudtak felvilágosítást adni.

Forrás: Miklós Zsuzsa - A gödöllői dombvidék várai, 60 oldal.

1710. július 10-22. között II. Rákóczi Ferenc csapataival Tatárszentgyörgyön táborozott. Rákóczi sátra a "Strázsahegy" nevezetű dombon állt. Ezt a helyet egy kőoszloppal jelölték meg. A magas oszlopot a Rákóczi-címer díszíti. A talapzaton egy márványtábla, a rajta lévő felirat: "II. RÁKÓCZI FERENC - Dicső nagy fejedelmünk - Az úr 1710. évének július havában a pestis-járvány idejében vitéz hadaival Sarlósár-pusztán táborozott - Kegyeletes emlékül emelte kakucsi Liebner József a puszta ez idő szerinti tulajdonosa 1924." https://www.kozterkep.hu/27672/ii-rakoczi-ferenc-emlekmu

Az emlékmű jelenleg a református templom udvarán áll.

A térség Rákóczi-legendái

„ (…) 1710-ben Rákóczi is erről panaszkodott, ui. a június-július hónapot a Duna-Tisza közén töltötte. Szolnokról indult el 10-én, "négy napi erős menettel, perzselő melegben tette meg az utat odáig, s július 13-án Tass és Szalkszentmárton között ütött tábort." (…) Ő maga "csekély seregével 16-án Kunszentmiklósra s másnap Sarlósárra ment át, pedig eredeti terve szerint odább, északon, Ócsán akarta megvárni híveit… De itt is puszta szélén lévén, a császáriak esetleges jövetelét már messziről megláthatta". Tatárszentgyörgyön július 18. és 22. között táborozott. (…) Bercsényit pedig dél felé küldte, hogy "ne kerülgesse a pestist". Ekkor már az ő csapatában is voltak betegek, s azokat "kicsapták a pusztába, de kurucainak – emlékezik rá – már a pestis helyett a rossz víz rágja a hasát" (Márki 1910).”

„A falu [Tatárszentgyörgy] lakói máig tisztelettel övezik a fejedelem itteni táborozásának emlékét. A hagyomány szerint „azon a helyen, ahol Rákóczi sátra állott, amikor hadjáratára a nagy pestisjárvány miatt megakadt, s táborával kénytelen volt lehúzódni az Alföldre, s az akkor még fennállott sűrű tölgy őserdőkben mintegy vesztegzár alatt tartotta hadseregét. A dombnak mai neve is Strázsahegy” (F. Szabó 1930). Bár e leírás "az okmányok bizonyosságára" hivatkozik, valójában egy szép legendával van dolgunk. (…) Rákóczi fejedelem táborozása községünkben azonban kétségtelen tény, miként az is, hogy pestis veszélyeztette őket.”

Molnár Ábel Péter - A Turjánvidék Natura 2000 terület déli részének tájtörténeti elemzése, Kiadó: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 2019, 126 oldal.