Szécsény, vár
Szécsény Nógrád megye történetének egyik meghatározó helyszíne, a történeti városok közül talán ez őrződött meg a legjobban. Szécsény egykori vára az Ipoly felett emelkedő magasparton, a mai, 1753 és 1762 között felépült Forgách-kastély helyén állt, illetve részben abba belefoglalva ma is áll.
A középkori részletekből a kastély északnyugati rizalitjában ma is felismerhető egy armírozott sarkú, kőből épített, többszintes torony. Középkori részletek találhatóak a kastély keleti melléképületének keleti falában is. Itt a vár külső falának kerek tornya állt egykor.
A téglából emelt városerődítés részletei nagyobb mértékben maradtak ránk. Szinte teljes vonalán követhető a jelentősen visszabontott, átlagban 1,2 m vastagságú, északi városfal az északnyugati, kerek ágyútoronytól a kastély északnyugati sarkáig, majd az északkeleti sarkától a város északkeleti, ugyancsak kerek ágyútornyáig. Ez utóbbi őrződött meg a legjobb állapotban. Mellette ma a keleti városkapu rekonstrukciója látható. Teljes magasságában áll a keleti városfal, eredeti gyilokjáró-fészkekkel, helyreállított pártázattal és lőrésekkel.
A délkeleti sarok ágyútornya elpusztult, ennek helyén egy modern téglarekonstrukció áll. A déli városfal keleti szakasza – a déli kaputorony ig – viszonylag jó állapotban látható, kisebb részben szabadon, leginkább pedig újabb kori házak homlokzataként. Egyes helyeken még a kulcslyuk alakú lőrések is megfigyelhetőek. A déli kaputorony mellett a városfal egy kb. 20 m-es szakasza elpusztult, ezt is a legutóbbi felújítás során visszaépítették, ahogyan magát az1945-ben földszintjéig visszabontott kaputornyot is. A négyzetes kaputorony keleti oldalán látható az egykori kapuzat.
Tovább nyugati irányban már csak a díszburkolatban bemutatott egykori palánk nyomvonala követhető. Az északnyugati toronytól délnyugati irányba induló kőfal a délnyugaton épült középkori ferences kolostorhoz kapcsolódik. Az erődítések kapcsán megemlíthető még a déli városfal mentén a jelentősen feltöltődött, de ma is jól megfigyelhető egykori városárok.
Története:
Szécsény első biztos említése 1229-ből származik. Ebben az évben Béla ifjabb király Szák nembeli Botos fia Pósa ispánnak adományozta a település azon részét, amelyet a Gertrúd királyné elleni merényletben részt vevő Kacsics nembeli Simon bántól és Mihálytól vett el II. András. Ugyanakkor az adatok szerint a nemzetség más ágai, megtartották itteni birtokaikat. Így érthető, hogy 1255-ben Kacsics nembeli Farkas királyi emberként szerepel Szécsényben.
Ez utóbbi 1274-ben megállapodást kötött a Szák nembeli Pósa fia Pósa ispánnal, mely értelmében a soproni Karakó földjéért, kiegészítve 60 ezüst márkával, megszerezte Szécsény és tartozékainak maradék részét. A szécsényi uradalmat 1327-ben megosztották, majd 1333-ban ezt a megosztást megújítottak. Az osztozkodásban Szécsényi Farkas két fia, Tamás és Péter, illetve az utóbbi fiai vettek részt. Ennek értelmében az Ipoly magaspartján fekvő település nyugati részét Péter és annak utódai kapták, minden bizonnyal a külön szócikkben tárgyalt Szécsény– Strázsapart erősségével, míg a keleti rész Szécsényi Tamásé lett.
1334-ben Károly Róbert Szécsényi Tamás közbenjárására a településnek Buda városának kiváltságaival megegyező jogokat adományozott, erődítések emelését is engedélyezve. Az engedély ellenére több mint száz évig a források semmiféle erődítést nem említenek Szécsény területén. Zsigmond király halála utáni évtizedekben több környékbeli vár a Jan Giskra vezette huszita csapatok kezére került, akik folyamatosan zaklatták a vidéket. Ennek hatására kezdték megerősíteni a szécsényi ferences kolostort és tudomásunk van egy „kőház” építéséről is. Ez utóbbi munkát állíttatta le Erzsébet királyné 1440 novemberében.
A település ettől kezdve kiemelkedő helyszínnek számított, itt kötöttek 1441-ben ideiglenes békét a huszitákkal. Az 1444 után súlyosbodó huszita harcok és a környéken tőlük elszenvedett sorozatos vereségek hatására, 1451-ben Szécsényi László és Hunyadi János megegyeztek arról, hogy az előbbi főúr szécsényi udvarházát a kormányzó költségén megerősítik, s amint újra béke lesz, az erősség visszakerül Szécsényi László kezére. Az elkészült várról Szécsényben először 1456-ban értesülünk.
A Szécsényi család 1460-ban fiúágon kihalt, s a következő évben birtokait Hunyadi Mátyás a guti Ország és Losonci családoknak adta. A közös birtoklás hivatalosan 1480-ban szűnt meg, amikor Losonci Albert és guti Ország Mihály nádor újra megosztozkodtak a váraikon, Szécsény a Losonciaknak jutott. Ennek ellenére a nádor lényegében rezidenciaként használta Szécsényt egészen az 1484. évi haláláig.
1544. évi elestével a török elővédek már Szécsényen is rajtaütöttek, de ekkor még – ahogy azután 1547-ben és 1550-ben is – sikerrel védte meg földesura, Losonci István. Az 1540-es években az országgyűlés kétszer is rendelkezett Szécsény erődítéseiről. 1552-ben Drégely ostroma, illetve Ipolyság és Gyarmat várainak ellenállás nélküli feladása után Szécsény is török kézre került. A város jelentőségét jelzi, hogy a hódítók azonnal egy kisebb tartomány székhelyévé emelték.
1593 december elején a Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf vezette keresztény csapatok komolyabb ostrom nélkül foglalták vissza Szécsényt. Ugyan a kivonuló törökök felgyújtották a várost, de a tűzvész nem okozott jelentősebb károkat. A nógrádi várak 1596-ban készült vizitációja szerint Szécsény városát már palánk védte, miközben a várat kőfal kerítette. Ez az első egyértelmű írásos adat a városi erődítésekről. A visszafoglalás utáni években rendszeresen találkozunk uralkodói rendeletekkel a vár közmunkával történő megerődítésére vonatkozóan. II. Ferdinánd uralkodása alatt felújították Szécsény város falait és kapuit a várárkokkal együtt. A palánképítésről egy 1612-es adat árulkodik egyértelműen.
A harminc éves háború idején Szécsény többször is gazdát cserélt. 1621-ben Bethlen Gábor foglalta el, 1639-ben egy török csapat ütött rajta a városon, 1644–1645-ben pedig I. Rákóczi György kezén volt.
1641-ben Forgách Ádám 12 ezer aranyért Kohári Istvánnak adta zálogba Szécsényt és uradalmát. Az új tulajdonos korszerűsíteni kívánta a város erődítéseit. A korábbi palánkot felváltó kőfal építésére vonatkozó legkorábbi adat 1641-ből ismert. A források alapján az építkezés 1660-ig nyomon követhető.
Az 1663. évi török hadjárat során azonban Kohári István kísérletet sem tett a város megvédésére, hanem embereit mentve a jobban védhető Fülekre vonult vissza, előzetesen felgyújtatva Szécsényt.
A romossá vált várat Evlija Cselebi szerint a megszálló török csapatok „töltésekkel, bástyákkal, hegyes karókkal megerősítették”. Leírásában Szécsény „négyszögalakú, téglaépítésű vár, melynek egyik oldala palánka lévén, újraépíteni akarják”. A szécsényi városi erődítések utolsó felújításaira vonatkozó adatok 1692-ből és 1703-ból származnak.
Építéstörténet:
Szécsényről mindössze két történeti ábrázolást ismerünk. Ezek az 1650 körüli állapotokat mutató, Gerhardt Graaß-féle metszetek, melyek feltehetően Le Dentu munkáinak átrajzolásával születtek. Az eddigi történeti és régészeti kutatások alapján fő vonalaiban felvázolható a város erődítéseinek építéstörténete.
A 14. század eleji osztozkodás értelmében Szécsényi Tamásnak jutott az Ipoly ártere fölé magasodó településrész. Az Erzsébet királyné által kiadott oklevél megerősíti azt, hogy a korabeli jogfelfogás által várnak tekinthető épület még nem állt a városban, azonban a „domus lapidea” egyértelműen utal egy udvarház létére. Horváth Richárd legújabb megállapításai alapján elég jól le lehet szűkíteni azt az időszakot, amikor az udvarházból vár lett. Ez Hunyadi János és Szécsényi László 1451. évi megállapodása és a castrum első, 1456. évi említése közé tehető.
A 15. század közepén kiépült vár magját egy palotaépület alkotta, melyhez észak felől legalább egy torony kapcsolódott. Ez egy kelet–nyugati elrendezésű épület volt, mely a magasparttal párhuzamosan helyezkedett el. Héjj Csaba ásatási dokumentációja szerint a palotaépületet egy átlagban 1,2 m vastagságú kőfal kerítette. A körítőfal szabálytalan négyszögletű területet vett körbe. A délnyugati és északnyugati sarkokon a feltárások során tornyok alapfalai váltak ismertté. A várfal déli szakaszának közepén, egy kaputorony állt, melynek töredékes maradványai a 16–17. századi kapuépítménybe foglalva kerültek elő. A számos későbbi átépítés miatt az erődítések késő középkori periódusait nehéz különválasztani. A vár körül egy 3,5 m mély és 4,5-5 m széles szárazárok is futott, melyet még 1500 körül feltöltöttek, s helyette egy másikat ástak közvetlenül a várfal mentén.
A város alapítólevelének értelmében Szécsény rendelkezhetett volna városfalakkal. Ennek ellenére egyelőre nincs nyoma annak, hogy a 14. század folyamán bárminemű, jelentősebb erődítés készült volna a település körül. Úgy tűnik csak a husziták ellen vívott harcok kényszerítették a város birtokosát arra, hogy megerősítse Szécsényt. Feltételezhetjük, hogy az 1450-es években került sor a város első, árokból és paliszádból álló erődítésének építésére.
A palánk lehetett az időrendben következő városi erődítés. A délkeleti ágyútoronynál előkerült cölöpöket Grynaeus András dendrokronológiai vizsgálata szerint az 1560-as évek második felében vágták ki. Ez azt jelenti, hogy az eddig ismert legkorábbi szécsényi palánkot az oszmán katonaság építtette. A palánknak legalább két periódusát lehetett elkülöníteni.
A palánkerődítés keleti és délkeleti szakaszait a 17. században kőalapozású téglafalra cserélték. A városfal építése – az írott források által jól igazolhatóan – az 1640-es években indult. A falat minden megfigyelt szakaszon kőből falazott teherhárító ívekre alapozták, a felmenő részei pedig téglából készültek, 1,2 m vastagságban. A falkorona egyszintű, pártázat nélküli volt, kulcslyuk alakú lőrésekkel. A fa gyilokjáró a déli fal mentén konzolos, a keletinél pedig oszlopos szerkezetű volt.
A városfallal egyszerre épültek fel a kerek ágyútornyok a város keleti, illetve az északnyugati sarkain. Közülük a délkeleti teljesen elpusztult, csak az alapozás kisebb részleteit sikerült feltárni. Az északnyugati átépített formában maradt fenn, míg az északkeleti ma is áll. A kutatások szerint ez utóbbi eredetileg a város felé nyitott volt, s a 18. század folyamán falazták és boltozták be.
Forrás:
GPS: | É 48° 4.985 (48.083084) |
K 19° 31.132 (19.518866) |
Információk: A szécsényi vár és városerődítés napjainban álló részletei, kellemes városi sétával körbejárhatók.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.