Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

HANGÁCS – CASTELLUM

Hangácsról több adatunk van egykori erődített helyekről, de ezeknek ma már nincs nyomuk. 1864-ben helybeli hagyományra hivatkozva jegyezték fel, hogy bizonyos „barátok zárdáját” a csehek elfoglalták, „egy kevéssé megerősítették” és innen, valamint a galgóci és vadnai várból uralták a vidéket. Ennek a várnak a lerombolását, a leírás szerint, I. Ferdinánd alatt az 1543. évi 4. törvénycikk rendelte el. Hangácson 1535-ból tudunk „kastélyról”, Bertóthy Mihály és felesége, Zsófia, azelőtt özv. Hangácsi Albertné tulajdonában. A 16. század közepén Réghy Kelemen egri udvarbíró a Tomori család birtokának felét örökölte, Hangáccsal együtt. A Tomori-birtok másik felét 1549-ben Rákóczi Mihály kapta meg Nádasdy Tamás országbíró ítélete nyomán. Rákóczi híve, Serédi Gáspár kassai főkapitány a hangácsi kastélyt elfoglalta, felgyújtotta és kirabolta. 1554-ben Réghy visszafoglalta a Tomori család volt birtokát, így ismét övé lett a hangácsi kastély is. 1556-ban újabb támadás érte a kastélyt, ezúttal Bebek György vezette kisebb nemesi csapat részéről, az erődített kastélyt elfoglalták, kirabolták, védőit megölték, vagy elhurcolták. 1558-ban azonban Réghy újból harcol a birtok viszszaszerzéséért. Ebben az évben ismét övé a hangácsi kastély, a következő évben pedig már az egész volt Tomori birtokot visszaszerezte. A hangácsi kastélyra a következő adatunk már 1629-ből származik, amikor „curiam seu castellum Hangács”-ot említenek.4 Az 1740- es években Szathmáry Király György kijavíttatta a kastélyt, majd utódai elbontották a düledező tornyokat. A 19. század végén a hangácsi református egyház vette meg, s annak helyén annk anyagából templomot építtetett. A helybeliek szerint a faluban egykor négy kastély volt, ma már egyik sem áll. Az egyik helyén a református templom emelkedik. A másikat akkor bontották le, amikor a helyére a római katolikus templom épült. A harmadik a református templom közelében volt, a negyedik pedig kint a falu északi szélén. Ezek környékén 1979-ben Nováki Gyula és Sándorfi György egyik helyen sem talált erődítésre utaló nyomokat. Leginkább a református templom áll olyan helyen, ahol elképzelhető lenne egy védett épület.

NOVÁKI GYULA – SÁRKÖZY SEBESTYÉN – FELD ISTVÁN, BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VÁRAI AZ ŐSKORTÓL A KURUC KORIG, Castrum Bene Egyesület – Herman Ottó Múzeum, BUDAPEST – MISKOLC, 2009, 146 oldal