Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kraljeva Velika-Velika vára

Gjuro Szabó ezt írta a 20. század elején: "Kraljeva Velika, ma nyomorúságos falu, egykor fontos erődítménye volt". Értékeléséhez ma is alig lehet bármit hozzátenni, kivéve, hogy a falu az Ilova folyótól keletre, Lipovljanától nem messze, az autópályától délre található. Korábban egy hatalmas uradalmi birtok székhelye volt, amely a Száva folyó folyásán Stara Subockától a Pakra és Lonja alsó folyásáig húzódott. Az erőd az egyik legnagyobb volt az egész térségben (Čazma, Pakrac és Cernik mellett), és Felső-Szlavónia védelmének kulcsa a török ​​veszéllyel szemben. Sőt, amikor 1544-ben az oszmán hadsereg végül elfoglalta, megdöbbenés és félelem támadt a királyi udvarban. Ennek az állapotnak a szemléltetésére elegendő csak Georg Wildenstein lovassági kapitány nyilatkozatát idézni, aki ezt a hírt közölte a hatóságokkal, megjegyezve, hogy a kraljevai törökök meg akarják támadni Zágrábot.

Egyébként 1237-ben említik először a várat, tulajdonosa Petar Veliković volt. Utána a tulajdonosok ivanovóiak voltak. Úgy tűnik, hogy a 14. század közepén a kisebbik erődítmény helyén nagy, jellegzetes alföldi típusú erőd épült, földsáncokkal, vízzel teli árkokkal és tölgyfa palánkkal. Luxemburgi Zsigmond valószínűleg elkobozta az erődöt Ivanovéktól (a vrani Ivan Paližna korábbi politikai ellenfele volt), mert 1437-ben támogatójának, Ivan Morovićnak ajándékozta a birtokot. Később Kraljeva Velika tulajdonosa Egervári László volt, aki Mátyás király boszniai hadjáratában 1480-ban kitüntette magát.

A 15. század végétől a vár birtokosai a kanizsai nemesek, majd Franjo Berislavić Grabarski horvát és jajacsi bán. Özvegyét, Margaritat feleségül vette Ivan Banić (Banffy) verőcei prefektus, és nagy és sűrűn lakott birtokot hozott neki hozományul. Ám a híres zágrábi harcos, bán és püspök, Petar Berislavić ideiglenesen elvette tőle, aki minden birtokát elzálogosította a török ​​elleni harcra, és a birtokot 1520-ban a híres horvát harcos halála után visszaadták Banićnak. A Ferdinánd és Zápolyák közötti dinasztikus háború kezdetén Banić a Frangepánoknak adta Kraljeva Velikát az ellenfelek elleni harc hadibázisául. Emlékezzünk rá, hogy a horvát bán (Zápolya végrendelete szerint) Kraljeva Velikából hívta össze a gyűlést Kőrösbe 1527-ben. De miután ugyanabban az évben Varasd előtt megölték, az erődöt és a birtokot ismét Banić uralta. Ferdinánd 1537-ben vette el tőle a birtokot, és hűséges támogatójának, Nádasdy Tamás horvát bánnak adta. Kraljeva Velika stratégiai jelentősége jelentősen megnőtt, amikor Pozsega ugyanabban az évben török ​​kézre került. A törökök azonban teljesen elpusztították az és 1538-ban a Nádasdy-erőd alatti külvárosból az utolsó parasztokat Nyugat-Magyarországra, a Fertő-tó környékére költöztették, ahol utódaik ma is élnek. Az erődöt emellett felfegyverezték, fegyverekkel és lőszerrel látták el, és egyike volt annak a három erős erődnek, ahol a katonai legénység gabonakészletét tárolták. Sikeresen ellenállt számos török ​​támadásnak. 

https://dvorcistarigradovi.weebly.com/global/kraljeva-velika