Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Mikleuška-Perušić grad

A két Gerzence

A középkori Körös vármegye egyik déli körzetét gerzencei várispánságként ismerjük, amiből következik, hogy volt gerzencei vár is! Konkrét, pontos helyét sokáig hibásan Garešnica községben keresték, mígnem Engel Pál rájött, hogy a név a délebbi fekvésű mai Mikleuška községen átfolyó Gračenica patakból származhat inkább!

Mikleuška területének leginkább ismert várhelye a Marić gradina. Ezért, noha onnan döntően őskori leleteket ismerünk és a mérete is túl nagy a középkori várakéhoz képest, jobb híján mégis azt feltételeztük a tíz éve fiatalon elhunyt Szatanek József barátommal, hogy talán ez lehetett a várispánság névadója.

Nemrég azonban felfigyeltem Pálosfalvi Tamás Körös megye nemesi társadalmáról szóló könyve lábjegyzetében egy 1453-as “Minor Gresencze”, azaz magyarul Kisgerzence adatra. Emellett kiderült, hogy a mikleuškai határban létezik az eddig általunk nem ismert Tocilj grad nevű várhely. Ezen felül pedig egy másik szép középkori várhely, a Perušić grad pontos helyét is sikerült a Google Earth segítségével azonosítani.

(...) Logikusan adódik, hogy egyiküket a középkorban Nagygerzencénak, másikukat pedig Kisgerzencének hívták. Talán az északibb, a patak fő ágának völgyéből megközelíthető lehetett a Nagygerzence.

Megjegyzem, érdekes kérdés, vajon miért alakultak ki a hasonló kettős várak, mint Nagykemlék és Kiskemlék, Nagykladusa és Kiskladusa, Nagypszet és Kispszet, illetve Kistábor és Nagytábor? A ‘nagy’ szónak volt egy ‘régi’ jelentése is, tehát felvethető, hogy a páros nevek közül a régebbiek lehettek. Viszont mi szükség volt a közelben egy másik, ugyanolyan nevű várra? További érdekesség, hogy ezek a névpárok csak a Drávántúlon jelentkeznek.

(...)

https://djnaploja.wordpress.com/2023/05/18/a-ket-gerzence/