Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Nagyborosnyó-Várdomb

Alig egy évszázaddal ezelőtt - amint azt fel is jegyezték - Nagyborosnyón élő helynév volt a Várdomb. Bogáts Dénes a háromszéki történeti helynevekről írt gyűjtésében 1756-ból említi. (...) 

A Várdomb nem más, mint a Kovászna-patak Borosnyó felöli magas teraszpadja. 

Itt volt tehát a nagyborosnyói római katonai tábor (castrum), ami - akárcsak a komollói - az Ojtuz felé tartó hadiutat védte-felügyelte. (...)

Hogy a Kertmellett nevű helyen római tábor állott, azt már Orbán Balázs is feltételezte az onnan akkortájt kikerült római tégla, fedél-cserép és érmék alapján. (...)

Orbán Balázs nyomdokain haladva, László Ferenc és Csutak Vilmos, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum szakemberei 1911-ben átvizsgálták  a nagyborosnyói Kónya-Kökösi birtokok kertjeit, ahol egy római téglából épült fazékégető kemencét és cseréptöredékeket találtak. (...) Így került sor 1973-74-ben újabb ásatásokra, melyek bebizonyították, hogy a nevezett helyen valóban római tábor állott. Négyzet alakú falainak sarkai lekerekítettek és a DK-i és ÉNy-i oldalán a kapuk  és a kapubástyák falait is megtalálták. Az erőd falainak vastagsága 1,34 m volt, méretei 90x70 m. (...) Székely Zoltán ennek a csapattestnek az ittlétét Kr.u. a II. század elejére, Hadrianus, illetőleg Antonius Pius uralkodásának idejére teszi. (...)

Forrás: Kisgyörgy Zoltán, Háromszéki Vártúra-Kalauz, Tortoma Kiadó, 2008, 89-91 oldal