Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Nagyborosnyó-Székelynéz

Tengerszint feletti magassága 564 m és eléggé magasan uralja a környező vidéket, tetejéről, ha tiszta az idő, belátni az egész Felső-Háromszéki medencét és az azt körülölelő hegykoszorút. Nevét 1722-ből ismerjük és feljegyezték, hogy tetején valamikor "jelentős épület állott" ahonnan mésszel rakott falmaradványokat dob ki az eke vasa.(...) Sajnos, a helyi hagyomány már elfeledte az egykori "várat", de dokumentumok arről győznek meg, itt egy őrtorony állt. Erről tanuskodik Nagy Lajos királynak a várhegyi királyi vár várnagyához 1354-benből keltezett meghagyása, miszerint, idézzük: " a vártól (ti. Várhegytől-KgyZ megj.) kétszáz dűlőnyire eső Zechelneez nevű régen épült, most azonban elomlott őrtornyot vagy "előváracsot", mely sem kémkedés, sem védelemre nem alkalmatos, ha kastéllyá átalakítható nem lenne, rontsák le, fenntartván azonban őfelségének ezen váracs fekhelyéhez való rendelkezési jogát".

Székelynéz várát, a vidéket is bebarangoló és kutató Orbán Balázs is az Oltárhegyre helyezi. (...)

Orbán csak sejteti, hogy az Oltárkőn (így nevezték akkor a mai Oltárhegyet-KgyZ megj.) álló gótikus templom és iskola éppen Székelynéz várának leomlott köveiből épülhetett.

Forrás: Kisgyörgy Zoltán, Háromszéki Vártúra-Kalauz, Tortoma Kiadó, 2008, 92-94 oldal