Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

BudapestMagyarországPest megyePest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye - Buda vára

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép

1243-ban indult meg a vár építése az akkori neve szerint "pesti Újhegyen", a mai budai Várhegyen.

1246: a várható újabb tatár támadás miatt felgyorsul az építkezés.

1255: IV. Béla oklevelében mint megépített várat említi.

1279: IV. László a budai rektor segítségével kirekeszti Budáról a főpapságot.

1285: sikertelen tatár ostrom IV. László uralkodása alatt.

1289: Lodomér esztergomi érsek egyházi átokkal sújtotta a budai rektort, Walter ispánt és a budai polgárokat.

1302: Károly Róbert sikertelenül ostromoltatja Budát Csák nembeli Márk fia II. István Bakonyi ispánnal a III. Vencel párti urakkal és a budai polgárokkal szemben. Ezután VIII. Bonifác pápa Vencelt és a budai polgárokat egyházi átokkal sújtja.

1304: III.Vencel elhagyja az országot.

1307: egy pápai rendelet Budát eretnek várossá nyilvánítja.

1307. június: a Károly Róbert párti polgárok átveszik az uralmat a városban.

1311: Csák Máté hadai ostromolják sikertelenül a várat a Károly párti polgársággal szemben.

1330-as évek a Várhegy déli végén az Ajouk, Károly Róbert király és fiai, István herceg és I. Lajos király palotát kezdtek építeni.

1354 : I. Lajos király Visegrádról Budára helyezi át udvartartását. A vár és a város fejlődése ezután folyamatos, egészen a török időkig.

Zsigmond király 1410 és 1430 között építteti meg a Friss-palotát. A palota az 1578-as és az1686-os lőporrobbanás során pusztult el.

A középkori palota, a trónterem, a királyi lakosztály, a csillagvizsgáló és a könyvtár építését Mátyás király fejezte be. A déli Nagyrondella is ekkor készült.

1525. május 11. a városban néhány napos zavargás tör ki.

1526: II Lajos király a vár őrizetét Bornemissza János várnagyra bízza.

1526. szeptember 12 : a mohácsi csata után I Szulejmán szultán bevonul Budára. 11 nappal később, miután a várat és a várost is felgyújtatta és kirabolta, Szulejmán hadaival elvonult.

1526. október 31.: a mohácsi csatavesztés után a várat Szapolyai János erdélyi vajda szállja meg.

1527. július : I Ferdinánd király kezére kerül.

1529. szeptember 3 : I (Szapolyai) János király visszafoglalta.

1530 : Roggendorf gróf császári tábornok sikertelenül ostromolja a várat.

János király az ostrom után Domenico da Bologna olasz mérnökkel javíttatta ki a megsérült falakat.

1541. augusztus 29 : Szulejmán szultán csellel elfoglalta.

1542 : sikertelen ostrom a vár visszafoglalására.

1566 : újabb sikertelen visszafoglalási kísérlet.

1599 : Pálffy Miklós, Schwarzenberg Adolf és Nádasdy Tamás sikertelen ostroma a török ellen.

1602. október 2.-november 15. között Ruswurm Hermann Kristóf császári tábornok sikertelen ostroma.

1684. július 10 : megkezdődik Károly lotharingiai herceg és Miksa Emánuel bajor választófejedelem ostroma a török ellen. Az ostromot 109 nap küzdelem után abbahagyták.

1686 június 24.: megkezdődik a vár visszafoglalási ostroma.

1686. szeptember 2.: ezen a napon foglalták vissza Budát a szövetséges hadak a törököktől.

A visszafoglalás után a falak helyreállítása azonnal meg kezdődött.

1849. május 4.-től május 21.-ig tartó ostrom után Görgey Artúr tábornok honvédseregei elfoglalják a várat a császári seregektől.

A szabadságharc leverése után a császáriak megkezdték a romos vár kijavítását.

Ennek során 1875 és 1882 között felépült a Várkert-bazár, lebontották a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó falak Duna-parti szakaszát.

1944-45-ben, a II. világháború alatt a Budai várnak még egy súlyos ostromot kellett kiállnia.

1946 : megkezdődik a vár és a polgárváros régészeti feltárása és helyreállítása.


Generál Tibor: Buda katonai helyzete a hanyatló Oszmán birodalomban és védelmének körülményei/befejező rész/(Hadtörténelmi Közlemények) 

Magyar Károly: A középkori budai királyi palota fő építési korszakainak alaprajzi rekonstrukciója.I (Budapest Régiségei XXXI. Bp., 1997. 101-119) III.2.144.41 

Magyar Károly: Török kori erődítések a budai vár déli részén

Feld István-Szekér György: A budai palota északi bejárata (Műemlékvédelem, 35/1991/4) 

Érszegi Géza: A Nagy Lajos-kori királyi kápolna kérdéséhez

Buzás Gergely-Végh András: Adalékok a budai királyi várban álló Zsigmond-palota homlokzat rekonstrukciójához

Végh András: Adatok a budai palota Zsigmond-kori kapuihoz

GPS: É 47° 29.600 (47.493332)
K 19° 2.530 (19.042168)

INFORMÁCIÓK: A várban sok múzeum és érdekes, sokszor középkori eredetû épület található. Az idõk folyamán jelentõsen átalakított városfalak és erõdítések, a gondos helyreállításnak köszönhetõen, jó állapotban vannak. Helyenként még az Árpád-kori részek maradványai is láthatóak. A Vízivárost kerítõ falakból egy kis darab maradt meg a Széna térnél. A vár részletesebb megismeréséhez ajánlom egy útmutató beszerzését. Aki mindent látni akar, szánjon rá legalább kettõ, de inkább három napot. Sok helyen belépõdíjat szednek. Érdemes megtekinteni a Szent György téren, a volt Teleki palotánál folyó feltárási munkákat..

Várak.hu mobil applikáció