Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

BudapestMagyarországPest vármegyePest-Pilis-Solt-Kiskun történelmi vármegye - Buda vára

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép
  • Szállás

1243-ban indult meg a vár építése az akkori neve szerint "pesti Újhegyen", a mai budai Várhegyen.

1246: a várható újabb tatár támadás miatt felgyorsul az építkezés.

1255: IV. Béla oklevelében mint megépített várat említi.

1279: IV. László a budai rektor segítségével kirekeszti Budáról a főpapságot.

1285: sikertelen tatár ostrom IV. László uralkodása alatt.

1289: Lodomér esztergomi érsek egyházi átokkal sújtotta a budai rektort, Walter ispánt és a budai polgárokat.

1302: Károly Róbert sikertelenül ostromoltatja Budát Csák nembeli Márk fia II. István Bakonyi ispánnal a III. Vencel párti urakkal és a budai polgárokkal szemben. Ezután VIII. Bonifác pápa Vencelt és a budai polgárokat egyházi átokkal sújtja.

1304: III.Vencel elhagyja az országot.

1307: egy pápai rendelet Budát eretnek várossá nyilvánítja.

1307. június: a Károly Róbert párti polgárok átveszik az uralmat a városban.

1311: Csák Máté hadai ostromolják sikertelenül a várat a Károly párti polgársággal szemben.

1330-as évek a Várhegy déli végén az Ajouk, Károly Róbert király és fiai, István herceg és I. Lajos király palotát kezdtek építeni.

1354 : I. Lajos király Visegrádról Budára helyezi át udvartartását. A vár és a város fejlődése ezután folyamatos, egészen a török időkig.

Zsigmond király 1410 és 1430 között építteti meg a Friss-palotát. A palota az 1578-as és az1686-os lőporrobbanás során pusztult el.

A középkori palota, a trónterem, a királyi lakosztály, a csillagvizsgáló és a könyvtár építését Mátyás király fejezte be. A déli Nagyrondella is ekkor készült.

1525. május 11. a városban néhány napos zavargás tör ki.

1526: II Lajos király a vár őrizetét Bornemissza János várnagyra bízza.

1526. szeptember 12 : a mohácsi csata után I Szulejmán szultán bevonul Budára. 11 nappal később, miután a várat és a várost is felgyújtatta és kirabolta, Szulejmán hadaival elvonult.

1526. október 31.: a mohácsi csatavesztés után a várat Szapolyai János erdélyi vajda szállja meg.

1527. július : I Ferdinánd király kezére kerül.

1529. szeptember 3 : I (Szapolyai) János király visszafoglalta.

1530 : Roggendorf gróf császári tábornok sikertelenül ostromolja a várat.

János király az ostrom után Domenico da Bologna olasz mérnökkel javíttatta ki a megsérült falakat.

1541. augusztus 29 : Szulejmán szultán csellel elfoglalta.

1542 : sikertelen ostrom a vár visszafoglalására.

1566 : újabb sikertelen visszafoglalási kísérlet.

1599 : Pálffy Miklós, Schwarzenberg Adolf és Nádasdy Tamás sikertelen ostroma a török ellen.

1602. október 2.-november 15. között Ruswurm Hermann Kristóf császári tábornok sikertelen ostroma.

1684. július 10 : megkezdődik Károly lotharingiai herceg és Miksa Emánuel bajor választófejedelem ostroma a török ellen. Az ostromot 109 nap küzdelem után abbahagyták.

1686 június 24.: megkezdődik a vár visszafoglalási ostroma.

1686. szeptember 2.: ezen a napon foglalták vissza Budát a szövetséges hadak a törököktől.

A visszafoglalás után a falak helyreállítása azonnal meg kezdődött.

1849. május 4.-től május 21.-ig tartó ostrom után Görgey Artúr tábornok honvédseregei elfoglalják a várat a császári seregektől.

A szabadságharc leverése után a császáriak megkezdték a romos vár kijavítását.

Ennek során 1875 és 1882 között felépült a Várkert-bazár, lebontották a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó falak Duna-parti szakaszát.

1944-45-ben, a II. világháború alatt a Budai várnak még egy súlyos ostromot kellett kiállnia.

1946 : megkezdődik a vár és a polgárváros régészeti feltárása és helyreállítása.


Generál Tibor: Buda katonai helyzete a hanyatló Oszmán birodalomban és védelmének körülményei/befejező rész/(Hadtörténelmi Közlemények) 

Magyar Károly: A középkori budai királyi palota fő építési korszakainak alaprajzi rekonstrukciója.I (Budapest Régiségei XXXI. Bp., 1997. 101-119) III.2.144.41 

Magyar Károly: Török kori erődítések a budai vár déli részén

Feld István-Szekér György: A budai palota északi bejárata (Műemlékvédelem, 35/1991/4) 

Érszegi Géza: A Nagy Lajos-kori királyi kápolna kérdéséhez

Buzás Gergely-Végh András: Adalékok a budai királyi várban álló Zsigmond-palota homlokzat rekonstrukciójához

Végh András: Adatok a budai palota Zsigmond-kori kapuihoz

GPS: É 47° 29.600 (47.493332)
K 19° 2.530 (19.042168)

INFORMÁCIÓK: A várban sok múzeum és érdekes, sokszor középkori eredetû épület található. Az idõk folyamán jelentõsen átalakított városfalak és erõdítések, a gondos helyreállításnak köszönhetõen, jó állapotban vannak. Helyenként még az Árpád-kori részek maradványai is láthatóak. A Vízivárost kerítõ falakból egy kis darab maradt meg a Széna térnél. A vár részletesebb megismeréséhez ajánlom egy útmutató beszerzését. Aki mindent látni akar, szánjon rá legalább kettõ, de inkább három napot. Sok helyen belépõdíjat szednek. Érdemes megtekinteni a Szent György téren, a volt Teleki palotánál folyó feltárási munkákat..

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció
Ajánlott látnivalók
Jeni palánk, török palánkvár
SzekszárdJeni palánk, török palánkvár
Várbérc (Várnica)
NagypatakVárbérc (Várnica)
Keresési előzmények
Budapest - Buda vára