Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SzendrőládMagyarországBorsod-Abaúj-Zemplén megyeBorsod vármegye - Vár-tető

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép
  • Szállás

Szendrőlád, Vár-tető

A szendrőládi várrom a Bódva-völgy Edelény és Szendrőlád közötti szurdokszerű összeszűkülése felett, a Szendrőládtól délre, a Bódva bal partján emelkedő, 234 m magas lapos tetejű Bükk-hegy Vártetőnek nevezett ÉK-i nyúlványán áll.

A hosszúkás alaprajzú várat Ny-ról, a hegy platója felől kettős árok védte. ÉNy-i, feltárt oldalán közel egyenes körítőfalához később vaskos, négyszögletes alaprajzú támpillért építettek. É-i oldalán a körítőfala íves, itt további támpillérek maradványai figyelhetők meg.

A vár belsejében tisztázatlan alaprajzú épületmaradványok részben kiásott falai látszanak. A várbelső közepére benyúló épület vastag falai annak egykori tagolását jelzik. A plató felőli árok mögött emelkedő magasabb domb talán egy toronyra utalhat. Tőle ÉNy-ra további falak vehetők ki a terepen, és itt sejthető az egykori bejárat is. A vár hossza 62 m, szélessége 26 m, a körítőfal falvastagsága 1,4 m. A K-i oldalon csak egy egyenes kb. 8 m hosszú falszakasz található a tereplépcső alsó részén.

A vár először Pesty Frigyes helynévgyűjtésében szerepel: "Hajdan a török hódítás ideje alatt a még most is Várhegynek nevezett hegy tetején egy vár állott"

A jelenleg látható falmaradványok nagy részét Németi Jenő, a falutól elvonulva a romok között élt egykori „szendrőládi remete” ásta ki 1960 és 1962 között. Dokumentáció természetesen nem készült a falak mentén haladó „magánásatásról.” Ennek hírére 1961 őszén Megay Géza ment ki a helyszínre. Vázlatosan felmérte a falmaradványokat, melyek megmaradt magasságát 1,5 – 3 méterre, vastagságát pedig 3 méterre becsülte. A romfal egyik végén említ egy boltívet is, amely akkor még nem volt kibontva, továbbá állatcsontokat és cserepeket a 13–14. századból. A leleteket bevitte a miskolci múzeumba.

Nem sokkal később Joó Tibor foglalkozott a várral, és bejárása alapján rövid leírást adott róla. A vár történetével kapcsolatban – elfogadva Borovszky Samunak a borsodi sánc- várról kialakított szláv eredetű elméletét – arra a következtetésre jutott, hogy az Anonymus által említett Bors vezér vára nem a borsodi földvárral, hanem a szendrőládi várral azonos. Később Dénes György is elfogadta Joó Tibor következtetéseit, a borsodi várnagyokat tévesen a szendrőládi várral hozta összefüggésbe.

A várat a történeti Borsod megye várainak kutatása során 1980-ban Nováki Gyula és Sándorfi György mérte fel, majd 1992-ben a várra vonatkozó adatokat is közzétették. Egy 2001. évi terepbejárás során Hajnal Zsuzsa egy fazék peremtöredékét találta a lelőhelyen; 2004-ben pedig Sárközy Sebestyén végezte el a korábbi felmérés pontosítását, egyidejűleg Tomka Gáborral újból összegezték a várra vonatkozó adatokat.

A várról írott forrást nem ismerünk. A leletek valószínűsítik, hogy a várat a 13–14. században használhatták, honfoglalás-kori eredete kizártnak tekinthető. Felmerült, hogy a rom esetleg a legkorábbi szendrői vár maradványa volna. E feltevésnek ellentmond, hogy a 13. században adatolható
(és feltehetően a mai falu helyén álló) Lád falu, Szendrő település és a vár között fekszik, ezért a vár vélhetőleg mindig a ládi határhoz és nem a szendrőihez tartozott.

Valószínűbbnek tűnik, hogy a várat a 13. század második felében a szuhogyi Csorbakő vára építtetőjeként is ismert Ládi család egyik ága emeltette, melynek itteni birtoklása 1221 és 1322 között adatolt. Pusztulása jelenlegi ismereteink szerint legkésőbb a 14. században következett be.

Források:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az ókortól a kuruc korig,
Magyarország várainak topográfiája - Miskolc 2007

Joó Tibor: A szendrőládi romról (Műemlékvédelem 12-13. 1968-69,1968/2) HA 1.614

Tomka Gábor-Sárközy Sebestyén: Szendrőlád vára

GPS: É 48° 20.180 (48.336334)
K 20° 44.489 (20.741484)

Információk: Szendrőlád község szélétől kb. 30 perc túrával mászható meg a meredek hegyoldal a romokig. Jelzett út nem vezet a várhoz.

Megközelítése a 2021-es bejárás szerint még úgy sem könnyű, hogy az adótoronyhoz vezető úton 40-50 méterre megközelíthető a vár! Azonban itt a nyereg felöl, már a kettős árok elötti peremrészen falként emelkedő tüskés bokros rész kezdődik, amely még lombmentes időszakban is átjárhatatlan.

A vár belső területét sűrű bozót borítja, áttekintése jóformán lehetetlen ebben az állapotban. A nyári viharok két fát is rádöntöttek a még álló falakra a központi részen.

A vár területe jelenleg magántulajdonban van. Kérdéses mikor lesz ez a még most is jelentős falakkal álló vár, legalább oly mértékben kitakarítva, hogy fennálló maradványa és területe áttekinthető legyen.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Fotóink elérhetőek vászonképen!