Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szent Bertalan (St. Bartholomäus) katolikus templom

A napjainkban Ebreichsdorf városához tartozó Unterwaltersdorf község, Alsó-Ausztriában, a Bécsi-medence közepén helyezkedik el. A román kori templom a 9. századi Karoling kori templom alapjain épült a 11. században. 1160 körül a Babenbergek magánplébániája volt. IV Béla király ausztriai hadjárata idejében ( 1252-ben ), a magyarok a plébániatemplomot a közelben lévő várral együtt lerombolták.

Nem tisztázott, hogy a magyar támadást követően elpusztult templomot mikor állították helyre. Azonban az ismert, hogy a román kori templomot a 14. század elején erődítették. A templomot ekkor gótikus stílusban bővítették. A déli oldalhoz egy sekrestyét és egy gótikus részt csatoltak. Erős fallal és árokkal vették körbe, melynek egyes részei még ma is megmaradtak.

A 16. században egy tornácot építettek hozzá az északi oldalon. 1688-ban építették a kápolnát, 1769 után pedig a templomhajót boltozattal látták el. 1831-ben emelték a tornyot a nyugati oldalon.

A Szent Bertalan (St. Bartholomäus) római katolikus templom, a település központi részén, a Schöngrabern kastély parkja mellett, egy kisebb dombon található. Az erődtemplom bejárata az északi oldalon helyezkedik el. Az északi, észak-nyugati oldalon épületek helyezkednek el, követve az egykori erődfal vonalát. A templom a védett terület középen helyezkedik el, míg Barbara-kápolna (egykori csontkápolna) tőle délre áll.

Az erődfal a keleti, déli és nyugati szakaszon jó állapotban fennmaradt. A többi részen az épületek falsíkjában fut. A dél-keleti oldalon egy kisebb, lőrésekkel ellátott nyitott bástya is megmaradt. A dél-nyugati oldalon is mutat a 19. századi kataszteri térkép egy hasonló nyitott bástyát, azonban ez ma már nem látható. A nyugati falszakaszon elszórtan lőrések figyelhetők meg.

A templom kertje szabadon látogatható és az ausztriai szokásokhoz illően, a templom belső is nyitva van napközben.

Források:

Dehio Niederösterreich südlich der Donau 2003.
Unterwaltersdorf, Pfarrkirche hl. Bartholomäus S. 2458–2462.
Unterwaltersdorf település honlapja

A templomkert legrégebbi épülete a templom és a Szent Borbála-kápolna mellett valószínűleg a kapuház.

Feltételezések szerint a védőfallal egy időben épült, amelyet valószínűleg 1300 és 1400 között emeltek. A kapuházhoz kapcsolódott az egykori őrtorony és harangtorony, amelyet a templomtól távolabb eső védőfalba építettek, és amelynek csonkja ma is a kapuházba van ágyazva. A házmagasságúra redukált torony gyönyörű terméskő tömbjei közvetlenül az óvoda bejárata mellett, azaz a templomkert bejáratától jobbra láthatók.

A templomkertben a bejárat – ma már valójában a kijárat – előtt, a vakolat miatt itt nem felismerhető toronymaradványtól balra áll a plébániahivatal, majd az úgynevezett „Régi Plébániaterem”, mellette pedig egy üres lakás, amelyet Unterwaltersdorf lakói „Pokorny-lakásnak” neveznek (nevét a régi lakójáról kapta). E három épület felett 1952 óta egy emelet található, amely olyan szobákat tartalmaz, amelyeket néhány évvel ezelőttig lakásként használtak. Eredetileg ezek az épületek valószínűleg temetői magtárak, vagy gyümölcstermek voltak, amelyeket általában egy boltozatos pince fölé építettek. (Két pince máig fennmaradt.) Korukat nehéz megbecsülni. Feltételezhető azonban, hogy a védőfallal egy időben épültek. Ez a három épület jelenlegi megjelenését Dr. Kirchberger lelkész alatt nyerte el 1937 és 1952 között.

Ha ismét a temetőben állunk a kijárat előtt, jobb oldalon – a kapuházhoz csatlakozva – látjuk Unterwaltersdorf valószínűleg első iskolaépületét. Minden bizonnyal iskolaépület volt, de nem tudni biztosan, hogy ez volt-e az első. Egy iskolamestert először 1469-ben, egy iskolatermet pedig 1499-ben említenek. Később ez az épület szegényházzá vált. Ott töltötték a szegény falusiak alkonyi éveiket. Az iskolaterem a kapuház emeletére költözött, ahol egészen 1874-ig maradt, amikor a főtéren új elemi iskolát (ma zeneiskola) építettek.

Ezenkívül kilenc újabb temetői magtár, vagy föléjük épített gyümölcspince is található volt a temetőben. A hagyomány szerint ezeket a magyar háborúk idején építették. A szegényház melletti régi falhoz, valamint a "Pokornywohnung" (egykori lakóház) és a Szent Borbála-kápolna közé nyúltak. 1897/1898-ban bontották le őket. Valamikor még egy közös borprést is építettek a temetőben. 1649-ben említik. A temető is itt volt 1825-ig.

A feljegyzések hiánya miatt ezen ingatlanok tulajdonjoga nem volt egyértelmű. Így a kilenc temetői melléképületet a lebontás előtt összesen körülbelül 9000 guldenért kellett megvásárolni feltételezett tulajdonosaiktól, annak ellenére, hogy a plébánia már korábban is birtokolhatta azokat.

Hasonló volt a helyzet a kapuházzal és a szegényházzal. A közvélemény számára a plébánia sokáig ezeket az épületeket tulajdonosnak tekintette. 1938-ban a plébánia megvásárolta ezt a két épületet, és Kirchberger lelkész több lakást alakított ki bennük. Bár ezek a lakások, a fent leírt épületekben lévőkkel együtt, nagy keresletnek örvendtek a háború és a háború utáni időszakban, a "gazdasági csoda" idején gyorsan elértéktelenedtek, és a bérlők fokozatosan meghaltak, vagy elköltöztek, hogy saját otthont építsenek.

1993-ban felújították és átalakították a kapuházat és az egykori szegényházat. Ifjúsági szobákat és egyéb tevékenységekhez, például kórusénekléshez, idősek találkozóihoz és egyebekhez alkalmas tereket hoztak létre. Új mosdókat és két kis konyhát is kialakítottak.