Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Glavnica Donja - Kuzelin

Zágráb északkeleti részén, a Medvednica hegység lejtőin található Kuzelin lelőhelye.

A lelőhely amely a  i. e. 4. és a 3. évezred között óta folyamatosan lakták, a bronzkorban az urnamezős kultúra népe élt itt. Azt azonban biztosan meg lehet állapítani, hogy az erődítmények építése az i. e. 1000 körül kezdődött.

Az itteni település az erőddel együtt a kora vas kezdetéig tartott az i. e. nyolcadik-hetedik század fordulójáig.

Kuzelin megújulása, a településsel, a késő vaskorban történt, mégpedig a keltákkal, a Kr. e. 300 körüli időszakban.

Kuzelin fő felújítása és erődítése azonban a római korban kezdődött és megszakításokkal egészen a hatodik századig tartott. Az elvégzett periodizáció négy fázist mutat, amelyek közül a rövid távú utolsó fázisról a korai avar kori egyenes nyílvessző tanúskodik.

A numizmatikai leletek négy nagy csoportba sorolhatóak a castrum megújulásának és használatának három fázisáról tanúskodnak, 1. századi ezüstpénzek, Faustina császárné érméi a 2.-ik századból, II. Aurelianus és Claudius pénze a 3.-ik századból, 4. század végén és az 5. század elején, melyet Valens, Valentinianus, Gratianus, Theodosius és Honorius császárok érméi.

A 4. század folyamán 200 m hosszú falat emeltek a védelem megerősítése céljából.

Kuzelin tehát fontos katonai és stratégiai szerepet töltött be a római Siscia és Poetovium között. 

Forrás: Vladimir Sokol - Kuzelin – kasnoantički kastrum i prapovijesni opidum / Kuzelin – Late Antique castrum and Prehistoric oppidum