Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SzentesMagyarországCsongrád-Csanád vármegyeCsongrád történelmi vármegye - Várhát

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Térkép
  • Szállás

https://www.academia.edu/36783671/%C3%9Ajabb_adatok_Csongr%C3%A1d_k%C3%B6z%C3%A9pkori_t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%A9hez_%C3%A9s_helyrajz%C3%A1hoz

 

Szentes - Várhát

részlet: PASZTERNÁK ISTVÁN: MEGJEGYZÉSEK A PETRÁK- KRÓNIKA RÉGÉSZETI VONATKOZÁSAIRÓL írásából

Várhát:

„melyet szintén laktak a régi időkben a Tőrők világban a midőn a víz kiardásai szigeteké változt [att]ak”.

A domb, amely Veker torkolatával szemben, a Tisza és a Kurca közti rétségből magasan, állandóan ármentes menedéket nyújtvaemelkedik ki, közel a minden korban fontos böldi-révhez és a kurcai átkelőhöz, azegész történelem során vonzotta az emberi megtelepülést. Csalog József szentesirégész terepbejárásai során akadt rá erre a jelentős lelőhelyre, amely a megyénk-nek nevet adó csongrádi vár helyének megjelölése kapcsán jutott fontos szerep-hez. Csalog – elfogadva a 60-as években uralkodó, a keresett várat valahová, a mai Csongrád város területére lokalizáló vélekedést – elsőként kimondta azt is,hogy a Tisza-balparti Várháton is létezhetett egykor valamilyen erődítmény. 1961augusztusában terepbejárást folytatott a területen. Megfigyelése szerint a Várhát „...azt az érzést kelti, mintha ez esetleg több alkalommal az átkelőhely védelmére szolgáló hídfőállás lett volna.”

Terepbejárásán nem talált középkori leletanyagot a területen, csupán igen szórványosan jelentkező, jellegtelen őskori cserepet sikerült gyűjtenie. Véleménye szerint a Krónikában szereplő, 1667. évi szentesi töröktelepítés adatai úgy is értelmezhetőek, hogy a telepítés nem a városban, hanem a Várháton állt palánkvárban történt. Felvetette azt is, hogy talán a korai vaskorban a Tisza jobb partján, a későbbi „szláv vár” helyén létezett földvár „ellenerődje” állhatott e helyen. Csalog J. a Petrák - krónikának azt a változatát ismerte, amelyik Kiss Bálint 1836-ban keletkezett, kéziratos várostörténetében szerepel. Mivel azonban Kiss Bálint a Krónikaszöveg egyes részleteinek szinte szó szerinti átemelése ellenére sem jelölte meg adata forrását, ezért Csalog József jóhiszeműen, Kiss adataiként hivatkozott rá. A Várhát beható régészeti kutatása még előttünk áll. A Krónikában idő-szakosan lakott helyként említett dombnak az eddigi felszíni kutatások csak jelentőségét állapíthatták meg, késő középkori megtelepülésről egyelőre nincs adatunk. Lőrinczy Gábor régész – elfogadva Rózsa Gábor tereptani és térképészeti megfontolások után kialakított véleményét – feltételezte, hogy a megyénknek nevet adó, korai csongrádi vár nem Csongrád mai helyén, hanem itt, a Tisza bal partján emelkedő Várháton volt.

Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adattár lt.sz.: XIII.256/1962; Koszta József Múze-um Régészeti Adattár lt.sz: 173–84.

 

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 46° 41.490 (46.691494)
K 20° 14.181 (20.236347)

Információk: Szentes északon, északi irányba elhagyva (Magyartés felé), kb. 2 km után érünk egy elágazáshoz. Innen indul ÉNy-i irányba egy földút, mely átvezet a Kurca hídján, majd nyugatra fordul és a Várhát dombján halad keresztül.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció
Ajánlott látnivalók
Toronyvár
TinjToronyvár
Paka vára
PakaPaka vára
Keresési előzmények
Szentes - Várhát