Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

https://www.academia.edu/36783671/%C3%9Ajabb_adatok_Csongr%C3%A1d_k%C3%B6z%C3%A9pkori_t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%A9hez_%C3%A9s_helyrajz%C3%A1hoz

Szentes - Várhát

részlet: PASZTERNÁK ISTVÁN: MEGJEGYZÉSEK A PETRÁK- KRÓNIKA RÉGÉSZETI VONATKOZÁSAIRÓL írásából

Várhát:

„melyet szintén laktak a régi időkben a Tőrők világban a midőn a víz kiardásai szigeteké változt [att]ak”.

A domb, amely Veker torkolatával szemben, a Tisza és a Kurca közti rétségből magasan, állandóan ármentes menedéket nyújtvaemelkedik ki, közel a minden korban fontos böldi-révhez és a kurcai átkelőhöz, azegész történelem során vonzotta az emberi megtelepülést. Csalog József szentesirégész terepbejárásai során akadt rá erre a jelentős lelőhelyre, amely a megyénk-nek nevet adó csongrádi vár helyének megjelölése kapcsán jutott fontos szerep-hez. Csalog – elfogadva a 60-as években uralkodó, a keresett várat valahová, a mai Csongrád város területére lokalizáló vélekedést – elsőként kimondta azt is,hogy a Tisza-balparti Várháton is létezhetett egykor valamilyen erődítmény. 1961augusztusában terepbejárást folytatott a területen. Megfigyelése szerint a Várhát „...azt az érzést kelti, mintha ez esetleg több alkalommal az átkelőhely védelmére szolgáló hídfőállás lett volna.”

Terepbejárásán nem talált középkori leletanyagot a területen, csupán igen szórványosan jelentkező, jellegtelen őskori cserepet sikerült gyűjtenie. Véleménye szerint a Krónikában szereplő, 1667. évi szentesi töröktelepítés adatai úgy is értelmezhetőek, hogy a telepítés nem a városban, hanem a Várháton állt palánkvárban történt. Felvetette azt is, hogy talán a korai vaskorban a Tisza jobb partján, a későbbi „szláv vár” helyén létezett földvár „ellenerődje” állhatott e helyen. Csalog J. a Petrák - krónikának azt a változatát ismerte, amelyik Kiss Bálint 1836-ban keletkezett, kéziratos várostörténetében szerepel. Mivel azonban Kiss Bálint a Krónikaszöveg egyes részleteinek szinte szó szerinti átemelése ellenére sem jelölte meg adata forrását, ezért Csalog József jóhiszeműen, Kiss adataiként hivatkozott rá. A Várhát beható régészeti kutatása még előttünk áll. A Krónikában idő-szakosan lakott helyként említett dombnak az eddigi felszíni kutatások csak jelentőségét állapíthatták meg, késő középkori megtelepülésről egyelőre nincs adatunk. Lőrinczy Gábor régész – elfogadva Rózsa Gábor tereptani és térképészeti megfontolások után kialakított véleményét – feltételezte, hogy a megyénknek nevet adó, korai csongrádi vár nem Csongrád mai helyén, hanem itt, a Tisza bal partján emelkedő Várháton volt.

Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adattár lt.sz.: XIII.256/1962; Koszta József Múze-um Régészeti Adattár lt.sz: 173–84.