Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SzenyérMagyarországSomogy megyeSomogy vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Szenyér, vár

A somogyi dombvidék nyugati gerincén, a Nagy-berek és a Kis-Balaton mocsárvidékei között a fonyódi, csákányi és szőcsényi templomokból és kolostorokból hevenyészve alakított végvárak előtt állt a 16. században a középkori eredetű szenyéri vár.

A falu 1425-től a Tapsonyi Anthimi családé, a szigetvári vár építtetőjé volt. Antimi János építette 1460 körül a Mátyás királytól 1459-ben kapott engedély alapján. 1464-ben már állt. Ebben az évben vette el Mátyás király Anthimi Lászlótól, mert ő a zálogként kezében lévő Veszprém megyei Somló várából rablólovagként fosztogatta a Balaton környékét. Az elkobzott szenyéri várat a Kanizsaiak kapták. Azonban a király parancsa ellenére, Anthimi László nem adta át a várat, hanem Szenyérbol folytatta rablásait.

1471-ben az országgyülés határozatot hozott azonnali lerombolására. De a várat mégsem rombolták le, hanem Laki Thuz János és Miklós kapta meg. Ezt követően - a Thuz Jánossal való hosszas pereskedés után - visszajutott az Anthimiakhoz, ők adták el 1482-ben Wesoki Perottusnak, az esztergomi érseki jószágkormányzónak. Az érsek 1497-ben adta tovább Bakócz Tamás egri püspöknek.

Bakócz, esztergomi érsekként, 1521-ben kelt végrendeletében az általa épített esztergomi B. Szűz kápolnára hagyta a várat és uradalmát. Így Szenyér és uradalma az esztergomi káptalanra szállt. Még a 20. század elején is az esztergomi káptalan volt a falu földesura.

Az erődítést a 16. században végvárrá alakították. 1544-ben őrsége Nagy Balázs vezetésével még sikerrel verte vissza a török támadást.

1555-ben Somogy és Zala déli része török hódoltság lett. Szigetvár mellett csak Szenyér maradt magyar kézen. 1556-ban Szigetvár és Szenyér alól visszaverték a török ostromot. 1566-ban Szigetvár elfoglalásának hírére azonban őrsége felgyújtotta és elhagyta.

Még ebben az évben újból megszállták és újjáépítették. Kanizsa elestéig, 1600-ig magyar, a 17. században török végvár volt. A vár a 17. század végén pusztult el.

A Várhegy Szenyértől délre, a Böhönye felé vezető országút felett emelkedik, amelynek közepén találjuk a nagyjából téglalap alakú várnak viszonylag ép maradványait, sáncait. Négy sarka kereken kiugrik, egy-egy sarokbástya nyomaként. A bástyákat velük azonos magasságban sánc köti össze a vár szélén, ennek belső magassága 0,5-1 m. A védett területet mély árok veszi körbe, szélessége 15-28 m, a belső sánchoz viszonyított mélysége 2-6 m között váltakozik. A belső vár teljes területe 92 x 90 méter, míg a védett terület nagysága 53 x 43 méter.

A korábbi felmérés nem jelzi, de a vármagtól délre egy elővár helyezkedett el, melynek déli sarkait két bástya erősítette. A 2022 kora tavaszán végzett terepbejáráskor az elővár (palánk) két bástyájának a nyoma és a dombhát átvágása a mező felől jól érzékelhető volt. A palánk létezéséről egy 1556-os invertárium is tanúskodik.

A vár területét napjainkban fiatal erdő boritja, míg a vár központi részét a meghagyott régi fák fedik. A helyszín csak lombmentes időben áttekinthető.

Forrás:

Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig

GPS: É 46° 27.303 (46.455051)
K 17° 22.351 (17.372517)

Infromációk: Szenyér déli végétől jelzetlen földúton, majd ősvényen jutunk a fás-bozótos területen található négyzet alaprajzú vár maradványaihoz.

A vár területét napjainkban fiatal erdő boritja, míg a vár központi részét a meghagyott régi fák fedik. A helyszín csak lombmentes időben áttekinthető.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Fotóink elérhetőek vászonképen!