Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Eresztvény - Óriáspince-tető

Igen hihető, hogy a háromszéki Eresztevény is nagyon régen keletkezett, bár okmányi tudomásunk csak is 1567-ig hat fel, mint a mely évben készült regestrumban Erezthwen néven 12 kapuval van bejegyezve. Eresztevényről származik s ott is lakik az Eresztevényi család, melyből a multban Eresztevényi András emelkedett ki, mint Erdélynek 1637-n continuus oratora a portán*. Az 184 8/9-ki önvédelmi harczban Antal és László vettek tevékeny részt.(...)

Óriásnak az Eresztvénytől nyugatra emelkedő azon kifutványt nevezik, mely az Olt és Feketeügy közti hegységnek egyik végfokát képezi. E hegynek tetőlapján 100 lépés kerülettel biró 4–5 öl magasságu töltés, vagy jobban mondva körgátony látható, mit – mivel közepe üreges – egy váracs vagy őrtorony maradványának tartok. Ettől nyugatirányu 100 lépés távolra másik 70 lépés kerületü ily kisebb körgátony emelkedik. Az előbbit óriások pinczéjének, az utóbbit óriások kutjának, s ezekről a hegyet magát Óriásnak nevezi a nép.(...)

Azonban véleményem szerint ezen ily czifra mesékkel felékitett műmaradvány nem egyéb volt, mint egy középkori oly figyelő váracs, melynek csak zömtornyai voltak kőből épülve, míg kivülről azt csak karózat és földtöltés övezte; ezek el is tüntek nyomtalanul, míg az erőteljes épitészetü zömtornyoknak romjai egészen korunkig fennmaradtak. Ezen erőd fekvése itt e hegyfokon, – honnan egész Háromszéken annak ugy fel-, mint alvidékén végig lehet pillantani – igen előnyös volt, s mint a rege jelöli, a Bálványos és Borosnyóköri várak közti egybeköttetés volt hivatása. Az ember megjelentével elköltözködő óriás regéje olyasmit sejtet, hogy azt már a székelyek ide települte előtt e tájt lakott nép épitette, sőt még az sem lehetetlen, hogy a középkori várt megelőzőleg a rómaiaknak állott itt egy oly vigiliája, mely a komollói és kézdi-vásárhelyi castrumok közt az azon korban szokásos hadi távirdát képezte, egybefüggésben egy másik, ugyan e hegyháton hátrább fekvő, ilyszerü és a besenyői Csente tetőn levő harmadik ehhez hasonló dombozattal, melyek szintén ily őrtornyok vagy vigiliák mradványai lehetnek, azonban az óriás (a római) elvonult az emberek (a gót és hun) megjentekor, kiknek e tájra költözött raja a székely telephelyének oltalmára igénybe vehette, s saját erőditvényi modorába alakitva, hasznosithatta a rómaiaktól hátramaradt erődöt. Mindezek azonban csak a rege homályos mécsének bizonytalan világitásában felötlő sejtelmek, melyeket csak rendszeres ásatások nyomán lehetend talán egykor megerősiteni, vagy lerontani.(...)

De az óriások pinczéjénél inkább érdekelt engem egy Eresztevényen levő egyszerü sirhalom, mely egy hősnek, egy erényóriásnak fedezi hamvait, hol a honszeretet koronájának legfénylőbb gyémántja van elásva, de a mely felragyog e sötét hantok alól, azokat a dicsőség fénysugaraival övezvén körül.

Eresztevény templomkeritésében egyszerüen felhantolt, durva fakorláttal körülvett sir emelkedik. Ez Gábor Áron sirja. Elég, azt hiszem, e névnek egyszerü felemlitése is, hogy minden hazafi tisztelettel és szent áhitattal közelitse meg az egyszerü sirhantot, mely a nemzet nagy halottját fedezi.

Orbán Balázs - A Székelyföld leírása - XXX. Eresztevény és Maksa környéke.