Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szentes - Besenyő-halom 

A Besenyő-halom Szentestől 2,5-3 kilométerre található, a Veker-lapos déli részén. Birtokhatárok találkozási pontján emelték, 4 külterület határán fekszik, ezek a következők: Nagynyomás, Nagyhegy, Kistőke, Szentlászló. Az első felmérés név nélkül jelzi az út jobb oldalán, a második felmérésen már átkerült a bal oldalra, az út közvetlenül alatta halad el. A dombot sokkal kisebb méretben jelöli, ugyanúgy név nélkül. A 19. századi kataszteri térképen nem jelenik meg pedig határbirtokok határán volt. Érdekes, hogy egy fontos viszonyítási pontot nem tartottak fontosnak jelölni a térképen.

Nagy jelentősége ellenére, napjainkban már nem létezik, (erősen csonkolt állapotban még megvan, megj. hip) a földmunkák következtében eltűnt. Régészeti ásatások nyomán kimutatható, hogy régen egy falu létezett a halom körül. A település neve Besenyő, vagy más néven Dancsháza volt. Valószínűleg letelepített kunok laktak a környéken, 1453-as oklevélben Bezenewformában szerepel. Templommal is rendelkező falu volt, sírkerttel is rendelkezett.

A néphagyomány sok emléket megőrzött a halomról. A néphit szerint besenyők laktak ezen a helyen és ők emelték a dombot mesterségesen.  A Petrák–krónika egy kincsről is beszámol, amelyet ezen a helyen ástak el. 1566-ban a törökök elől az Ónodi káptalan az egyház kincseit és iratait Szentlászló faluba kívánta menekíteni, de faluig nem, csak a Besenyő-halomig jutottak és ott „{…} egy kriptájbanrejteték {...}”. A krónika szerint már többször felásták a halmot, de csak csontokat találtak, kincset nem. A régészeti ásatások is bebizonyították az utóbbi állítást, a terepfeltárás alkalmával csak csontok és edénytöredékek kerültek elő. A Petrák-krónikában említett „kriptáról” kiderült az ásatások alapján, hogy a templomra utal.

Forrás: Balog Lajos*Szentes környéki halmok*Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára Szentesi Fióklevéltára