Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Rabenstein vára, a karintiai Sankt Paul im Lavanttal mezővárostól 300 m-re délre , egy 691 m magas , három oldalról meredeken lejtő sziklás dombon 1100 után épült a Szent Pál-apátság védelmére. 

A város feletti várhegyen újkőkori leletek kerültek elő, a Szent Pál-hegység környékén pedig bronz- és vaskori település nyomai találhatók. A leletek az őskortól a kora újkorig a stratégiailag és éghajlatilag ideális fekvésű Felsenbergen kerültek elő. Amikor I. Engelbert, Spanheim grófja 1091-ben megalapította a Szent Pál kolostort, a hegyen levő védőtornyot várrá bővítették. 

Bernhard Graf von Sponheim 1096os halála után unokaöccsére, II. Siegfried von Lebenau grófra szállt a birtok. Az itt élő család von Ramenstainnak nevezte magát, és Albertus de Ramenstainnal együtt 1200 körül halt ki. Az erősség ezután örökség útján Pfannberg grófjaira szállt. A várurak és a kolostor között ismétlődő földviták folytak, amelyek időnként gyilkossággal és emberöléssel végződtek. Amikor VI. Henrik karintiai herceg megszerezte a cseh királyi koronát, összeütközésbe került a császárral. Otto von Weizzeneck 1307-ben elfoglalta Karintiát, Rabensteint pedig ostrom alá helyezte, majd elpusztította, mert a legénység nem volt hajlandó átadni a várat a császári családnak. Rabenstein Salzburg püspökéhez került, aki korábban segédcsapatokkal látta el a császárt, majd újjáépítették és kibővítették. A püspök azonnal újjáépíttette és bővítette a várat. Végül  II. Burkhard von Vanstorfnak adta hűbérbe .

1461-ben III. Frigyes császár megvásárolta. Amikor 1476-ban az oszmán török csapatok felgyújtották a Szent Pál piacát, a vár épségben maradt. I. Miksa császár apjától örökölte meg az ingatlant . 1514 - ben eladta Franz von Dietrichsteinnek Weichselstädtben . Fia, Seyfried von Dietrichstein 1567-ben reneszánsz palotává bővítette a várat. Az erőd a következő 60 évig a nemesi család birtokában maradt, átmenetileg az uralkodó birtokába került, és eladták Hans Ulrich von Eggenbergnek , Eggenberg hercegének , aki 1629-ben továbbadta.

A Rabenstein-kastély 1629-ben került vissza a Szent Pál Apátsághoz. Hieronymus Marchstaller akkori apát 1240-ben egy oklevélben említett kápolnát barokk stílusban alakíttatta át. Az újonnan tervezett kápolnát négy évvel később avatták fel. Marchstaller apátot állítólag zavarta, hogy a várból távcsővel benézhettek a cellájába, és megfigyelhették. Amikor 1636-ban egy nagyobb tűzvészben elpusztult a kastély, gyanú támadt, mert a kápolnán kívül szinte semmi sem maradt állva. Gondatlan gazdákat is megvádoltak gyújtogatással, a megbízóként Marchstaller apátot gyanúsították. Rabenstein várát később soha nem építették újjá. 

Miután II. József császár 1787-ben felszámolta a Szent Pál-kolostort vallás reformáció során, az ingatlanok, köztük a várrom, az állam vallási alapjába kerültek. A 19. században a Rabenstein birtok ismét magántulajdonba került.

A létesítményt 1997 és 2002 között újították fel St. Paul mezőváros, a foglalkoztatási szolgálat , Karintia állam és a Szövetségi Kancellária segítségével .