Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Mór - Töröksánc

Mór város keleti részének utolsó házaitól keletre, a Vértes-hegység nyugati lejtőjén felfelé haladva kb. 2 km-re található a Török-sánc nevű terület, ami az itt elterülő erősség legmagasabb sáncát és kapuját jelenti. Ez zárja le a földvárat kelet felől, az egykori őskori telep ettől nyugatra, a lejtőn terül el. A sánc belső magassága itt 1-1,5 m, külső oldala alatt 3-4 m mélyen mesterséges árok húzódik, melynek szélessége 18-22 m körüli. A kapu szélessége jelenleg közel 30 m, de ez újkori szélesítés eredménye, az északi részén a sáncból kb. 20 métert elhordtak. A kaputól délre 50 m után hirtelen délnyugat irányába kanyarodik, egyre alacsonyabb. A külső árkot kb. 200 m hosszan követhetjük, lejjebb már nem ismerhető fel. A kaputól észak-északnyugati irányban kb. 400 m hosszan figyelhetjük meg a sáncot, majd egy út ferdén átvágja, és nyugat felé fordul. Innen kezdve már csak a többnyire jelentős méretű árkot találjuk. (...)

Az erődített őskori telep kelet-nyugat irányú átmérője kb. 800, északnyugat-délkeleti irányban kb. 700 m.

A Török-sáncon Rómer Flóris nem járt, de feljegyezte, hogy ott „állítólag sáncok húzódnak.” 1980-ban Skerletz Iván tájfutó verseny előkészítése közben figyelt fel a sáncokra, bejárta a területet, az 1:10.000-es térképbe bejelölte a sánc körülbelüli helyét és erre felhívta Nováki Gyula figyelmét. Nováki 1981-ben járta be a földvárat és a megfigyeléseiről feljegyzést és helyszíni vázlatot készített. Ezek később hasznosnak bizonyultak, mert a bolygatások további omlásai és az erdő változásai megnehezítették a megfigyeléseket. Nováki a vár részletes felmérését 2000 áprilisában kezdte meg, majd 2001 márciusában több napi munkával fejezte be. 2008. február 3-án ismét bejárta a területet, de a földvár pontos déli lezárását ezúttal sem sikerült megállapítani. Régészeti ásatás még nem volt az erődítmény területen. A sánccal és árokkal nagyrészt körülzárt terület mérete, jellege, és a helyszínen a terepbejárások és felmérések alkalmával talált őskori cserepek alapján valószínűleg késő bronzkori – kora vaskori eredetűnek tekinthető.

Terei György – Nováki Gyula – Mráv Zsolt– Feld István – Sárközy Sebestyén - Fejér megye várai az õskortól a kuruc korig - Castrum Bene Egyesület – Civertan Bt. - Budapest, 2011 - 75 oldal