Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Erdőszentgyörgy - Sankt Georgen auf der Heide - Sângeorgiu de PădureRomániaErdély és PartiumKis-Küküllő történelmi vármegye - Rhédey-kastély, templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép
  • Szállás

Erdőszentgyörgy

Rhédey-kastély: A 26 középkori kastélyból amelyekkel Maros megye büszkélkedhet az egyik Erdőszentgyörgyön található. Szerencsére az épület még ma is használatban van és elég jól karban van tartva. Ami sajnálatos, hogy turisztikai szempontból a helység nagyon elmaradott, senki sem ismeri a történelmi értékeit. A néhai turisták általában még azzal a ténnyel sem szembesülnek, hogy itt van eltemetve Rhédey Klaudia, aki a nemrég elhunyt,  angol királynőnek az üknagyanyja. Nevezetessége a 18. század végi volt Rhédey-kastély, amely egy 16. századi kastély helyén épült 1759-ben, 1808-ban újjáépítették. Eredetileg a Kornis családé volt, később lett a Rhédeyeké. Az első világháború után a Schuller-kereskedő család birtokába kerül, majd 1935-ben megvásárolják adminisztrációs célokra és jelenleg 1948-tól az Általános Iskola használja. Rhédey Claudia koporsója a református templom kriptájában helyeztetett örök nyugalomra kívánsága szerint.

A hagyomány szerint a Rhédey-kastély helyén egykor sarokbástyákkal megerősített apátság, templom és kolostor állt. 1569-ben a Kornis család kastélyt épített a romokra. Az egykori Kornis-kastély anyagának felhasználásával, marosvásárhelyi mesterek által épült fel a XVIII. század második felében a mai Rhédey-kastély első változata. Az épület Rhédey (V.) Zsigmond (1727-1758) és felesége, hadadi br. Wesselényi Katalin megrendelésére készült, akiknek emlékét több címeres emlék őrzi a református templomban. A kastély Rhédey (V.) Zsigmond elhunyta után fiára, (IX.) Ferencre (1756-1772) szállt, akinek fiatalkori halálát követően, (V.) László ágán öröklődött tovább. A birtokot és a kastélyt előbb Rhédey (IV.) Mihály (1720-1791), majd annak fia, (IX.) László kapta meg. Az épületen gr. Rhédey (IX.) László (1775-1835) és felesége, br. Inczédy Ágnes (1788-1856) megbízásából 1807-1809 folyamán újabb átalakítási, felújítási munkálatokat végeztek. A Rhédey-kastély az első világháború után a Schuller kereskedőcsalád birtokába került, majd 1935-től állami hivatalok működtek benne.

https://kastelyerdelyben.ro/castle/castelul-rhedey-sangeorgiu-de-padure-rhedey-kastely-erdoszentgyorgy-rhedey-castle-sangeorgiul-de-padure/?lang=hu

ERDŐSZENTGYÖRGY református templom

1333-ban a pápai tizedjegyzék de Sancte Georgio néven írja. (Beke: Az erd. egyházmegye. 175.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1453-ban Zenthgergh (C. Suciu: i. m.) formában fordul elő. Az 1567-es regestrumban Erdeo szent girjeorkij néven 12 kapuval jegyzik (SZOKL. II. 217.), 1603-ban Erdő Szent Györgyként (C. Suciu: i. m.) jelölik.

1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben papja, Péter a pápai tizedjegyzék szerint 6 banálist fizet, 1334-ben 2 régi banálist. (Beke: i. h.; Documente. XIV. C., III. 169.)

A falunak minden bizonnyal az 1333-as oklevélben először jelentkező, Szent György tiszteletére szentelt temploma adott nevet.

Mivel a mai templom építését a XV. századra teszik és a gótikus kor alkotása, a régebbi elődje volt, amely a XIV. század előtt épülhetett, mert különben a település nem kaphatta volna tőle a nevét. Az új templom a többszöri átalakítások után is sok tekintetben megőrizte gótikus jellegét.

Megmaradtak: a csúcsíves keskeny ablakok, a poligon záródású szentély, a torony alatti csúcsíves főkapu, a két mély horony közé helyezett fél henger és a horony által zárt körtető, tagozattal. (Orbán: Székelyföld. IV. 30.). Megmaradt a fali szentségfülkéje is, de vakolat takarja. Külső fala a „donátorról” készült falfestmény nyomait őrzi. (Bencze G. in: Erdélyi Múzeum. 1943. 225.)

A templom alatt kripta is van, amelyet az 1614-es dögvész idején fejedelmi rendelettel befalaztak. (Orbán: i. h.; Benkő K.: Marosszék. 199.)

1760-ban újítják, sok átalakítással. (Orbán: i. m. IV. 29.; Benkő K.: i. m. 220–222.)

A helyi hagyomány szerint a Rhédei-kastély helyén apátsági klastrom volt. (Orbán: i. h.)

Léstyán Ferenc - MEGSZENTELT KÖVEK - SZENTEGYHÁZAS TELEPÜLÉSEK - VI. TELEGDI FŐESPERESSÉG ERDŐHÁTI ALESPERESSÉG - 12. ERDŐSZENTGYÖRGY

Első írásos emlékünk mely a templomhoz kötődik az a torony támpillérén beépített homokkőn található rovásemlék. Debreceni László művésztörténész az 1935-ös évben megkezdett általános javítások alkalmával fedezte fel ezt a fontos írásjegyet melyet Árpád kori emléknek minősített. Ráduly János „Erdélyi rovásemlékek világa” című könyvében említi,hogy 1997-től kísérletezett a rovásemlék megfejtésével ami sikerült is 2007-ben. A felirat mindegyik betűje a legrégebbi székely rovásírásos betűrendszeréből való. A szerző által adott olvasat a következő: KIGeS SZ(ent). Az SZ a szent szó rövidítése melyet abban a korban gyakran rövidítve használták. A KIGeS a „kegyes” szónak régies formája melyet a 12.-13. században használtak.

 

 

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 46° 25.899 (46.431656)
K 24° 50.191 (24.836519)

Információk: a kastély ás a templom a település központjában kerehető fel.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció