Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

TiszafüredMagyarországJász-Nagykun-Szolnok vármegyeHeves történelmi vármegye - Református templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép
  • Szállás

Tiszafüred református templom

Lázár deák 1528-as térképe feltehetően a középkori templomerődöt ábrázolja Fyred elnevezéssel. Védőfalát az első katonai felmérés is jelzi a templom három oldalán, keleten valószínüleg a most is meglévő árok védte a templomot.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Füred neve oklevélben első ízben 1273-ban fordult elő. A település jóval korábban is jelentős hely lehetett, mivel a tiszafüredi református templom restaurálása során a templom délke¬leti oldalfalában a Közép-Tiszavidék egyik legnagyobb XIII. század elején épült román stílusú templomát sikerült feltárni. Füred 1198-ig valószínűleg királyi birtok, 1198-től 1536-ig a váradi püspök halászfalva volt. Ekkor kapta Füredet Szemere Sebestyén adományul János királytól. Ettől kezdve a Szemere család, illetve leszármazottaik birtokolták a települést. A török hódoltság idején a szolnoki szandzsák területéhez tartozott, ebben az időszakban többször elnéptelenedett, a Rákóczi-szabadságharc alatt a rácok perzselték fel, de minden alkalommal egy-két éven belül újranépesedett.

https://www.timena.hu/index.php/toertenelem/fuered-toertenete

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Füred nevének első okleveles előfordulása 1273-ból maradt fenn, amikor Lodomér váradi püspök oklevelében Fyred néven említik mint a váradi püspök birtokát. A település már feltételezhetőleg jóval korábban is jelentős hely lehetett, mivel a tiszafüredi református templom restaurálása során annak délkeleti oldalfalában a Közép-Tiszavidék egyik legnagyobb  XIII.  század elején épült román stílusú templomát sikerült feltárni. 

(...)

A középkori falu lakosságának számáról és etnikumáról nincs adatunk. 

Az 1332/1337. évi pápai tizedjegyzékek csak Kócsot említik. Egyházi életében a XIII-XIV. század folyamán minden bizonnyal jelentős szerepet játszott a közeli ohati és zámi apátság. 1571-ben templomos helyként írja le a török defter. 1625-ben Füreden már református lelkész működött. A török kiűzését követően hosszú ideig csak reformátusok lakták, akik a falu közepén lévő templomot elfoglalták és helyreállították. Ezt később 1771-ben, 1833-ban, valamint 1845-ben renoválták, illetve bővítették. 

Forrás: Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

GPS: É 47° 36.951 (47.615852)
K 20° 45.703 (20.761717)

Információk: a templom a település központjában kereshető fel.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció