Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Pálosvörösmart - pálos kolostor

Pálosvörösmart. A gyöngyösi járásban, a Mátra hegység Kékes nevű hegye alatt elterülő völgyben, a Gyöngyöspatak mellett fekszik. Az Aba nemzetség ősi birtoka, mely e nemzetség Csobánka ágának jutott. 1304-ben Aba nembeli Csobánka unokái: János fiai, Sámuel és Dávid, továbbá Péter fia Pál, itt pálos kolostort alapítottak. Az itteni pálosok 1356-ban Benén kaptak részeket, 1441-ben V. Lászlótól Fügedet nyerik adományul, 1461-ben pedig Debrei Imrétől Lőrinczi és Varsány fele részét. 1496-ban Kanizsai György elzálogosította nekik benei birtokát. 1501-ben II. Ulászló védlevelet adott ki számukra. Noha a helység a török világban elpusztult, a pálosok megmaradtak Vörösmarton. 1699-ben a helységet Almássy András gyöngyösi plebános akarta elfoglalni, a mi ellen Huszár István, a veresmarti pálosok perjele, tiltakozott. A pálosok rendháza a jelenlegi községháza helyén állott. Mikor II. József 1786-ban a rendet feloszlatta, a pálosok már nem laktak itten. A rend eltörlése után a helység a vallásalap birtokába került, melynek 1848-ig volt itt földesúri joga. Jelenleg Dobóczky Dezsőnek van itt nagyobb birtoka. 1893-ban épült a róm. kath. templom. Forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - HEVES VÁRMEGYE - HEVES VÁRMEGYE KÖZSÉGEI. Irta ifj. Reiszig Ede dr. - Pálosvörösmart.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Lajos, a visontai Szent Kereszt templom rektora 1304 előtt kápolnát épített a Mátra déli lábánál Bene falu Veresmart nevű földjén Keresztelő Szent János és szent Sixtus pápa tiszteletére. Az egri Csobánka unokái, mégpedig Péter fia Pál és János fiai Sámuel és Dávid Bene falujuk területén a Veresmart nevű földből egy részt Szent Pál első remete szerzeteseinek adtak, hogy az említett kápolna helyén monostort építsenek. Az új monostor átvette a régi kápolna védőszentjeit. (...) Az utolsó remete az 1600-as évek elején a gyöngyösi ferenceseknél talált menedéket. Ettől kezdve a ferencesek átvették az elhagyott monostor javait. A kolostor épülete elpusztult, javaikat egy ideig Almásy András gyöngyösi plébános is élvezte. 1659-ben már csak egy lakható cella állt. A 18. században a pálos rend visszaperelte a kolostorhoz tartozó birtokokat és a rend feloszlatásáig a pesti pálosok birtoka volt, amikor 1786-ban a Kamarára (Vallásalap) szállt. A kolostor helyét egyes források a mátrafüredi kápolna környékére tették. Kovács Béla régészeti kutatása alapján Abasár határában lévő épületrommal azonos. A harmadik teória szerint az egykori monostor a mai pálosvörösmarti templom helyén állt. 2016. július 16-án került sor Pálosvörösmarton a Mária Parkban a Boldog Özséb szobor megáldása a pálos rend által. A Boldog Özséb szobor, miként a Mária Park, és az abban 2015-ben elhelyezett szoboregyüttes Dobróka László pálos konfráter és családja ötletéből és felajánlásából valósulhatott meg. 2017. július 22-én Remete Szent Pál domborművet avattak a településen.  (...) Forrás: https://www.palosepiteszet.hu/kelet-magyarorszag-palos-kolostorai/palosvorosmart/

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A ma is látható templom méretében közel azonos lehet az egykori pálos templommal, míg a kolostor egy része a templomkertben helyezkedhet el. Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/79528, 2024. február 4.