Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

MátrafüredMagyarországHeves vármegyeHeves történelmi vármegye - Dobogó

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Gyöngyös-Mátrafüred – Dobogó

Mátrafüred nyugati széle felett emelkedik az önálló hegyet képező Dobogó, vagy más néven Tarma-hegy (tszf. 398 m). Délnyugati oldala igen meredek, helyenként sziklás, többi oldala viszonylag enyhébb lejtésű. Délkelet felé kb. 20 méterrel alacsonyabban nyereg köti össze egy kis oldalmagaslattal, amelyen a Kozmári-kilátótorony áll. 

A vár területe a hegy alakjának megfelelően ovális, enyhén domborodik. Legmagasabb része a délnyugati meredek oldal felett van. Utóbbi oldalon nincs nyoma erődítésnek, de észak és kelet felől kősánc védte, ennek szétomlott, igen elmosódott nyomait lehet követni. A sáncnyom vonala a hegy délkeleti oldalán igen sűrű, áttekinthetetlen bozótban, illetve fiatal fenyvesben kb. 25 m hosszan bizonytalanul követhető. Ezután már a déli oldal meredeke következik, ez zárja le a telepet. A sánccal behatárolt terület hossza kb. 80, szélessége 37 m körüli. 

Az egész területet sűrű aljnövényzetű erdő fedi, legmagasabb része füves tisztás, ennek szélén esővédő faház áll. Keleti oldalán drótkerítéssel körülzárt telek vége nyúlik fel a hegytetőig, ennek nyugati sarkában kis romos téglaépület van. A terület északkeleti oldalán, a sáncnyom mellett nagyobb bolygatás gödrei feltehetően a korábbi kutatások helyeit jelzik.

A Dobogó, más néven Tarma-hegyen már a 19. század végén, 1889-ben tudunk egy kisebb ásatásról, Kandra Kabos és Magyary Kornél vezetésével. Az ásatás két ízben folyt, mindkét alkalommal egy-egy négyzetméternyi területen 1,5 m mélységre ástak le. Mintegy 50 db „durván gyúrt sárga és vöröses agyagból” készült edény töredéket gyűjtöttek, amelyek „bütykös vagy némi vonalas dísszel kezdetlegesen vannak ékítve.” Leírásuk szerint hamuval kevert földrétegekre is találtak. „Az alsó réteg salakhoz hasonló, de kissé súlyosabb anyagú volt.” Kandra Kabos 1890-ben „kincskeresőktől minden részében feldúlt bronzkori, ősi kohókat” említ. „Itt öntötték bronz harczi és házi szereiket, miként ez a töredékes és maradvány agyagmintákból még kivehető.” Hanák Kolos 1909-ben a „kohókon” felül az itt talált „lyukas kerek köveket, kézi gabona őrlőket” említi. Pásztor József 1913-ban röviden említi, mint bronzöntőműhely, bronz- és rézedények lelőhelyét, de nem csak mint telepet, hanem mint temetőt is. Hosszú szünet után Kemenczei Tibor mint a késő bronzkori pilinyi kultúra lelőhelyét említi. Dénes József a telep leírásában említi, hogy késő bronzkori cserepeket talált a sáncon kívül, a keleti és északkeleti lankásabb oldalban is, érc-salakkal együtt.6 1985-ben Sz. Kállay Ágota egy, a középső bronzkorból származó paticsfalu ház részletét és egy gödröt tárt fel, utóbbiban sok állatcsont is volt. Az itt előkerült cserepek feltehetően a füzesabonyi kultúra hagyatéka.

A vár felmérésére 1992-ben került sor. A vár kutatástörténetét és részletes ismertetését 1995-ben Dénes József és Nováki Gyula tette közzé. 

A telep korát az őskoron belül ma még nem határozhatjuk meg, az eddigi leletek a középső és késő bronzkorra vallanak.

Forrás: NOVÁKI GYULA – BARÁZ CSABA – DÉNES JÓZSEF – FELD ISTVÁN – SÁRKÖZY SEBESTYÉN - Heves megye várai az őskortól a kuruc korig, Castrum Bene Egyesület – Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest – Eger, 2009

GPS: É 47° 49.733 (47.828884)
K 19° 57.662 (19.961025)

Információk: a sárga jelzésű turistaúton 10 perc alatt megközelíthető.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció