Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Hatvan – Nagygombos

Heves megye egyetlen római kori római erődítménye Hatvanban az egykori Nagygombos puszta területén található. A lelőhely a hatvani Strázsa-hegy északnyugati lábánál a Hatvanból Lőrinci felé vezető országúttól mintegy 150 m-re keletre, az M3-as autópálya nyomvonalától északra helyezkedik el. Az 1968. évi régészeti kutatások megkezdése előtt itt egy kb. 20 × 20 m-es területen igen sok római tetőfedő-cserép töredék és kiszántott kő jelezte az objektum helyét.

A régészeti kutatások eredményeként egy négyszögletes, 0,65 m-es falvastagságú római őrtorony alapfalait tárták fel, melynek külső oldalhosszai 9,40–10,02 m között váltakoztak. A tornyot átlag 0,67–0,70 m vastag kerítésfal vette körül mind a négy oldalról, a torony és a kerítésfal között 2–2,20 m széles udvart alkotva. Az őrtorony teljes szélessége a kerítésfallal együtt 14,87 m, hossza 15,70 m.

(...)

Az őrtoronytól 58 m-re északnyugatra a közeli tanya kertjében egy 22,30 m hosszú és 9 m széles két helyiségből álló 0,7 m falvastagságú római kori épület maradványai is előkerültek, amire a nagyszámú római tetőfedő–cserép, kő és habarcstörmelék utalt. Az őrtorony délkeleti sarkánál a kerítésfaltól 23 m-re sikerült a kutatás során az őrtorony körül elhelyezkedő árokrendszer csekély szakaszát is megfigyelni. Annak ívelése alapján azonban arra lehetett következtetni, hogy az őrtorony és a másik épület egy közös árokkal volt körülvéve, és ez az árok egy aránylag nagyobb területet határolt el a római épületek körül. Az árok mélysége mindössze 1,10 m, szélessége 2,50 m volt, a terepviszonyokból eredő erózió miatt azonban az árok eredetileg mélyebb és szélesebb lehetett. Az első nyomok, amelyek itt álló római épületre utaltak, 1875-ből származnak, amikor Hatvan–Gombospusztán késő római bélyeges téglák kerültek elő és ettől kezdve Hatvan, mint római lelőhely szerepelt a szakirodalomban.(...)

Forrás: NOVÁKI GYULA – BARÁZ CSABA – DÉNES JÓZSEF – FELD ISTVÁN – SÁRKÖZY SEBESTYÉN - Heves megye várai az őskortól a kuruc korig, Castrum Bene Egyesület – Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest – Eger, 2009, 41-42 oldal