Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Albis,

Albis, az érmelléki hegyláncz belső oldalán fekvő nagyközség 1144 ev. ref. vallásu, magyar lakossal. Házainak száma 192. Postája Ottomány, távírója Margitta, vasúti állomása Apát-Keresztur. Albis már 1333-ban szerepel a pápai tizedlajstromban. Az albisi Zólyomyak ősi fészke és temetkező helye. Ev. ref. templomának belseje románkori. Erős tornya hajdan őrtornyul is szolgált. A templom már a XIII-ik század végén fennállott; itt van eltemetve Zólyomy Dávid. A község neve az idők folyamán Albeus, Albes, Albys változatokban fordul elő. Dülői közül némi jelentőséggel látszanak bírni a Fancsal, Papvölgy és Templomhely nevüek, mely utóbbi helyen hajdan templom is állott; a községhez tartozó Védi-Major pedig az 1660-ban a törökök által elpusztított Védi nevü község emlékét tartja fenn, mig az e pusztán levő u. n. Templomsor dülő, a templom helyét örökiti meg. A község legrégibb földesurai a Gutkeled nembeliek és ezek révén a Zólyomyak voltak. Részbirtoka volt itt a XVI. században kihalt Makó családnak is. A török kifizetése után gróf Kevenhüller József lett itt birtokos, utána Dietrichstein, majd gr. Zichy Ferencz és végre gr. Stubenberg József. Itt született Irinyi János, a gyufa feltalálója és Irinyi József iró, egyike azon ifjaknak, a kik 1848 márczius 15-én a 12 pontot közzétették.

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - BIHAR VÁRMEGYE ÉS NAGYVÁRAD. - Bihar vármegye községei. Irta Vende Aladár - Albis

Albis, református templom

Érbogyoszlótól 1 km-re DNy-ra fekszik. Első okleveles említése 1373-ból származik, Albeus néven, a kialakulása a 13. század előtti időre tehető. 1427. Albes. Neve az Albert személynévből származik.

A templom a 13. században épült, román kori stílusban. Javításokat végeztek  1766-ban, 1885-ben, 1935-ben, 1957-ben, 1966-ban, 1975-ben és 1989-ben. 2003 nyarán lefestették a torony és a templom bádogtetejét.  

Az utca vonalától beljebb, szabadon álló, egyhajós, kontyolt nyeregtetős, keleti homlokzati tornyos templom. Ritka építészeti megoldásként a torony a szentély fölött emelkedik. Hatalmas, négyszög alaprajzú tömegét támfalak erősítik. Eredetileg a torony háromszintes volt. Az első emelet is keresztboltozatos, mint a szentély, amelyet kőbordák alkotják. Oldalanként két-két lőrésszerű, félköríves záródású ablak található, amelyek mély és rézsűs kávájúak. Hasonlóak a második emelet ablakai is, de ezek egyenes záródásúak. A toronyba csak kívülről lehet feljutni, az északi oldalon, a vastag falba épített lépcsőn, vagy ahogy az albisiak mondják a „gyilkos folyósón” keresztül. Ez a lépcsős folyosó annyira szűk, hogy csak egy személy fér el benne. A tornyot eredetileg árkádos fa-toronysisak fedte, amelyet 1766-ban lebontottak és átépítették jelenkori alakjára, azaz megemelték egy emelettel, ahova a harangokat helyezték el. Az utolsó szinten két-két, szélesebb, zsalugáteres, félköríves záródású ablak található. Barokkos toronysisakja alatt óraszámlap látható.

A hajó falait támpillérek erősítik. Ablakai félköríves záródásúak. Déli oldalához portikusz kapcsolódik. Itt található a főbejárat. A hajó síkmennyezetű. A hajó és a szentély enyhén megtört diadalívvel kapcsolódik egymáshoz. A négyzetes alaprajzú szentélyt román keresztboltozat fedi. Ablakai félköríves záródásúak. A hajó nyugati végében található a nagy orgonakarzat, alatta az egyik bejárat. A pneumatikus rendszerű, 11 váltós orgonáját a temesvári Wegenstein cég építette 1938-ban. Ezt igazolja az oldalán levő márványtábla. A szószék az északi fal közepére épült, a hangvető felirata szerint 1861-ben. Előtte álló úrasztala faragott barna fenyőfából készült, a felirat szerint 1901-ben. Keleti végében van a kiskarzat. A padok mérete nem egységes, alkalmazkodik a hajó belső kiképzéséhez. 

A templomban található a második világháború áldozatainak emléktáblája, valamint egy javítási emléktábla. A templomkertben turulmadaras világháborús emlékmű, egy millecentenáriumi kopjafa, valamint Irinyi József és Irinyi János szobra áll.

Forrás: Erdélyi értékek tára - https://www.kjnt.ro/ertektar/ertek/az-albisi-reformatus-templom