Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Az alsóhetényi erőd és temető

Írta: Tóth Endre régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtárának igazgatója. Kutatási területe: Pannonia régészete. - Megjelent: 2010. szeptember 01.

A Dombóvártól északra fekvő Alsóhetény régóta ismert római kori lelőhely. Mint annyi más régészeti lelőhely felfedezése, ez is Rómer Flóris nevéhez fűződik, legalábbis a Nemzeti Múzeum tudós tárigazgatója volt az első szakember, aki dunántúli barangolásai során eljutott a Somogy és Tolna megyék határán fekvő romterületre, és a látottakról feljegyezte: a létesítmény nagy, kerek oldaltornyokkal épült meg. Az 1950-es évek elején Radnóti Aladár figyelt fel ismét a romokra, és sorolta be az objektumot helyesen -noha feltárás még nem folyt a területen, de a felszínen látható maradványok alapján ezt biztonsággal megtehette - a Dunántúl belsejében fekvő erődített települések közé, amelyeknek legismertebb példája a Keszthelytől délre fekvő Fenékpusztán található, ahol akkor már évtizedek óta folyt régészeti kutatás.

(...)

Az alsóhetényi erőd alapfalaiból mintegy 700 szétdarabolt, nagyrészt márvány sírkőtöredék, egy oltártöredék és egy márványból faragott, életnagyságúnál nagyobb császárszobor töredéke került elő. A sírkövek egységes stílusa a nyugat-dunántúli és a délkelet-pannoniai kőfaragással áll szoros kapcsolatban; maguk a kövek a Kr. u. 1. század végétõl a Severus-kor végéig keltezhetők. Szilárd gazdasági háttérrel rendelkező, a kőfaragó műhelyt eltartani képes közösség temetőjének sírkövei voltak. Mivel a Dél-Dunántúlról mindeddig nem ismerünk városi jogú települést, feltételezhetõ volt, hogy a faragványok egy olyan város temetõjébõl származnak, amely a 4. századra elnéptelenedett, és a törvényi tiltások ellenére temetőjének sírköveit építőanyagként használták fel. A várost a római kori útikönyvből ismert, a Sopianae-Brigetio úton fekvõ Ioviával lehetett azonosítani, és helyét az erődtől északra fekvő kiterjedt római lelőhelyben lehetett sejteni. Bertók Gábornak légifelvételekről sikerült megfigyelnie, hogy a település a városokra jellemző falakkal volt körülvéve, ezért biztonsággal következtethetünk arra, hogy valóban Iovia városát rejti a föld. A 340 körül épült, hét kilométerrel délebbre fekvő erőd a város nevét vette fel. (...)

http://www.kapospula.hu/