Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Waidhofen an der Thaya, Waidhofen vára

A mai várost a 12. század alapították. Ortolfus de Waidhouen 1171-ben Ekbert v. Pernegg hűbéreseként szerepel, és a várost 1220 körül földbirtokként dokumentálták. 1232-ben Ortolf és Albert v. Weidehoven testvéreket említik, 1278-ban Ottokár elfoglalja a várost. 1303-1313-ban Johann v. Waidhofen lovagot és 1345-ben fiát, Jans-t említik; 1328-ban János cseh király elfoglalja a várost. 1341-ben II. Albrecht herceg elzálogosítja a várost és Waidhofen várát Karl morvaországi grófnak. 1366-ban Otto d. Mairhouer Waidhofen Bgf. ura, 1369-ben Bernhard v. Waidhofen, 1372-ben Heinrich és Gundacker v. Dachsberg, ahol Heinrich a Hft. feletti zálogjog birtokosa, amelyet 1379-ben gyermektelen halála esetére H.S.H. Leopoldra hagy, de felesége Klara v. Maissau reggeli ajándékának megváltása mellett. Niklas der Hecht 1377/80 között Bgf. zu Waidhofen néven szerepel. 1388-ban Heinrich v. Dachsberg lefoglalja Konrad v. Maissau Waidhofen városra vonatkozó követeléseit, 1396-ban pedig IV. sz. Albrecht és Wilhelm sz. királynak Waidhofenben tartanak bírósági ülést. 1401-ben Albrecht herceg, IV. IV. Albrecht herceg 1401-ben elzálogosítja Waidhofen várát és városát Georg Dressidler lovagnak, akit Pilgrim és Hans v. Puchheim váltott fel a zálogjog birtokosaként. 

1431-ben huszita csapatok ostromolják. 1445 és 1449 között Heinrich Drugsezz gondnokként ismert, akinek 1447-ben bizonyos pénzösszeg áll rendelkezésére Waidhofen várának építésére. 1451-ben Heidenreich Druchsess-t említik, aki 1456-ig városi kapitány volt. 1457-ben Wolfgang Kadauer váltja fel, és a várat Heinrich Streunra ruházzák át. 1462-ben Michael Lintpachot jegyzik fel polgármesterként. 1466-ban Andre Streunt nevezik meg az intézőbirtokosként, 1467-ben III. Frigyes király elzálogosítja az uradalmat. Heinrich Frh. v. Puchheimnek, amelyet 1476-ban ki akart váltani; 1470-ben Hans Toppler v. Hierspach volt Waidhofen helytartója. 1480-ban III. Frigyes király elzálogosítja a várost Kaspar Wenger számára, mielőtt 1485-ben magyar csapatok elfoglalják. A várost 1485-ben magyar csapatok szállják meg. A magyar csapatok kivonulása után több tulajdonosa van a várnak, akik további fejlesztéseket végeznek.

1646-ban a város súlyos károkat szenved a császári és a svéd csapatok közötti harcok következtében, bár a várost a császári csapatok tartják. 1737-től a vár a Gudenus család tulajdonában van.

Forrás: http://noeburgen.imareal.sbg.ac.at/result/burgid/2323