Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Bajmóctölgyes

Bajmóctölgyes már a történelem előtti időkben is lakott volt a Dubnička patak mentén. Az itteni lakosok nehezen megközelíthető helyeken menedékhelyeket építettek, hogy megvédjék a lakosságot a ellenséges támadásoktól. Ezeket az erődítményeket csak veszély esetén használták, nem voltak állandóan lakott területek. 

Bajmóctölgyesben egy menedékvárat építettek a Hradište tetőre, a falutól északnyugatra. A dombot tölgy és gyertyán erdő fedi. A Hradište a Dubnička patak által körülvett terület. A 34 x 5 m-es központi magaslatot egy sánc védi. A külső erődítmény maximális átmérője körülbelül 70 x 40 m (72 x 39 m) méretei miatt a kisebb erődítmények közé tartozik. A vár elliptikus alaprajzú, északi irányban emelkedik. A régészeti kutatásokat Marta Remiášová PhDr. végezte 1981-ben. A kutatás során kis mennyiségű kerámia- és bronzleletet találtak, amelyek arra utalnak, hogy az erődítmény csak menedékhelyül szolgált. A leletek megerősítik a dombvár létezését a korai vaskorban. A régészeti leletek a fazekasságról is szolgáltatnak adatokat. Bajmóctölgyes közelében nagyon jó minőségű fehér agyag és színes agyag lelőhelyek találhatók. A bajmóctölgyesi fazekasság saját dokumentált gyártóműhelyről árulkodik az edények alján található különleges jelek alapján. A bajmóci termékeken gyűrűk, a bajmóctölgyesi termékeken pedig ötágú csillagok. Ez a szimbólum nagyon ritka, Északkelet-Csehországból a 9. századból származó edényeken fordul elő. Ennek alapján feltételezhető, hogy az erődítményt a 9-10. században is használták.