Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szent Kereszt Felmagasztalása templom

Barokk templom 1669-ből, egy régebbi épület alapjaira épült, valószínűleg a torony felhasználásával, amit egy 1588-as harangról szóló jelentés is bizonyít. A torony felsőszintjén három kulcslyuk alakú lőrés, alacsonyabban, a nyugati bejárat fölött egy lőrés látható. A templomot 1798 előtt javították ki. A templom egyhajós, egyenes záródású presbitériummal és kiugró toronnyal rendelkező, keresztboltozatos gerincű, süllyesztett pillérekre támaszkodó boltozatos épület.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ami a Rajeci völgy legfelső szakaszát illeti, Csicsmányt a legvalószínűbben a 14. sz. közepén a Túróci család alapította. A Znió vára alatt elfolyó Vrica patak mentén felfelé hatolva előbb a német Vrickót, majd a patakot követve és átkelve a Facskói nyergen a Rajcsánka völgyében tovább nyugatra tartva ennek legfelső szakaszán Csicsmányt.  Említik Csicsmányt ugyan korábbi oklevelekben is, de az 1364-iről Engel Pál megállapította, hogy hamisítvány. Richard Marsina az 1272-iről is ugyanezt állapította meg. Ezt még talán azzal is alá lehet támasztani, hogy bennük Smaragd kaszai ispán apja neve János, holott valójában Ajnárd.

..........

1385-ben Csicsmány - úgy látszik - nem pusztult el. 1393-ban a Privigyéhez tartozó Lipnik határjárásában a nemesi tanúk közt szerepel Miklós fia János de Cchychman, továbbá Péter fia Péter de Wrbanow.

........... 

Csicsmányt az egész 15. sz.-ban a túróci Jeszenszkyek és Rakovszkyak birtokolták. Ez utóbbiak a túróci Jeszenszkyeknek egy ágát képezték.  Alsó-jeszeni Mátyás veje, Urbonowzky János 1500-ban csicsmányi részét 400 aranyért zálogba adja unokatestvérének, Rakovszky Györgynek. A falu másik részét 1502-ben a túróci Kossuthfalván lakó Detrich János pedig a Nagyjeszeni családnak adja zálogba. A Rakovszkyak és Jeszenszkyek Ulászló ellen voltak, ezért 1506-ban Csicsmányt és Szvederniket a birtokos Kossuth-i Miklós halála után Zabláti Jánosnak és utódainak adja. Később azonban visszakerül eredeti birtokosaihoz, mert 1549-ben a portális öszszeíráskor a földesúr Urbanovszky János, aki 1557-ben lemond részéről Rakovszky György javára 40 aranyért.

Forrás: Id. Frivaldszky János: A Rajeci völgy betelepülése és középkori története