Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

BaracskaMagyarországFejér vármegyeFejér történelmi vármegye - Várdomb

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Térkép
  • Szállás

Baracska - Várdomb

A helyszínt Dr. Dénes József hely-jelölése valamint a Habsburg Birodalom - Kataszteri (XIX. század) térképén jelölt Várdomb felirat alapján kerestük fel. A helyszín egy észak-dél irányú lösz dombhát. A dombhát északi részét valamikor a 19-20.-ik században jórészt megsemmísitették, feltehetően homok-bányászattal. A kataszteri térkép jelölésének műholdképre vetitésével láthatóvá vált az elpusztított terület nagysága.

A Várdombról régészeti adatok jelenleg nem állnak rendelkezésre. Baracska történetéről adatok a római korból, valamint a kelta korszakból a legkorábbiak. (hip)

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A falu nevét eleinte Boroksa-nak (1212), utóbb Barachka-nak. (1370, 1401, 1465, 1497, 1507, 1525, 1651), kivételesen Baraczka-nak, 1681 óta állandóan Baracska-nak írják. Nyilvánvalóan a XIV. század óta mindig Baracská-nak ejtették ki. 

(...)

A Baracska nevet régebben szláv nyelvből származtatták, és ingoványos talaj megjelölését látták benne, ami persze alkalom volt arra is, hogy a magyar honfoglalás előtt keletkezett települést lássanak benne. Utóbb merült fel — a korábban nem ismert 1212. évi oklevél írásmódja alapján — a Bajta kun vezértől származó, 1163-ban már szereplő Boroccha (Borokcsa) udvarbíró nevéből való származtatás gondolata. Mai nyelvtudományunk ez utóbbit fogadja el, azzal a hozzáadással, hogy személynévből magyar névadással keletkezett, de az etimológiai kialakulás még nincs tisztázva." Ezt a magyarázatot erősíti Anonymus is, aki a Baracska nemzetséget Vájta vezértől származtatja. 

(...) 

A római kori írott forrásoknak van egy adata, mely szerint Aquincumtól 25 mérföldnyire nyugatra van egy állomás, Jasulones, mely Gorsiumtól ugyancsak 25 mérföldnyire van. Ennek helye Baracskán vagy környékén lehetett. A Baracskához tartozó Szentivánpusztán az úgynevezett pusztatemplom helyén találtak is, 1925-ben egy faragott római követ Jupiter, Juno és Minerva alakjával.  Tehát lehetett itt római település. Persze ebből nem következik, hogy ez a római kortól a magyar honfoglalásig folyamatosan fennállt volna. 

Forrás: Degré Alajos: Baracska

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A római hódítást megelőző évszázadokban (Kr. e. 1-3. század) Fejér megye északkeleti részét a kelta törzsek (eraviskusok) uralták. Tordas területén ugyan nem tártak fel e népcsoporthoz köthető jelentősebb leletanyagot, azonban a szomszédos Martonvásáron és Gyúrón a jelenlétükre utaló edénytöredékekre, bronzkarikákra bukkantak, a Baracskán fellelt néhány sírból álló temető egy kis kelta telep létét valószínűsíti.

Forrás: Bödő István-Czetz Balázs-Dakó Péter: "Tordason mindig kék az ég"

GPS: É 47° 16.526 (47.275433)
K 18° 45.638 (18.760633)

Információk: a helyszín Baracska, Aradi utcában kereshető fel.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025