Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Lovasberény - Cziráky kastély

"A 15. század második felében Hunyadi I. Mátyás király (1458–1490) engedélyével a székesfehérvári Szűz Mária prépostsági templomba temetkező Buzlai család birtokában lévő településen 1484-ben már állt egy udvarház. Amikor a Székesfehérvárhoz közeledő török csapatok 1543-ban Lovasberényt is feldúlták és kifosztották, a birtok a Baracskai Pálfyak kezén volt. A török uralom alatt a székesfehérvári náhijéhez tartozó település elnéptelenedett, egy 1574 után keletkezett összeírás üres, lakatlan faluként említi. A visszafoglalást követően, 1694-ben részletes birtokösszeírás készült, amely felsorolta a kálvinisták templomával szemben lévő, romos udvarházat is. A leírás alapján a falakból akkorra már nem sok maradt, kelet felé azonban még állt egy 11 lépés hosszú, egyszintes épület maradványa, kőből faragott kapuja a déli oldalról nyílt. Az ott lakók emlékeztek arra, hogy egykor nyugati irányban létezett egy 60 lépés hosszú, 40 lépés széles, másik épületrész is, ennek helyén azonban az összeírók már csak két kis házacskát találtak.

A forrás értelmezését a helyszíni épületkutatás eredményei teszik lehetővé (5–6. kép). Az 1694-ben itt talált, a törökök által megrongált és elhordott udvarház két különböző hosszúságú, önálló földszintes épületét, illetve azok maradványait a régészeti feltárás során megtaláltuk. A helyszín megjelölésében sem lehet kételkedni, hiszen az akkoriban a reformátusok által használt, középkori eredetű templom ma is a kastéllyal szemközt helyezkedik el. Míg a keleti lakóépületből – a későbbi átépítések miatt – ásatás révén mindössze két falszakaszt tudtunk azonosítani, a nyugati épület két pincéje és egy kori földszintje szinte teljesen megmaradt a jelenleg is álló földszintes oldalszárnyban. Kormeghatározó építészeti részlet hiányában pontos datálásukra nem vállalkozhatunk, már csak azért sem, mert a két oldal épületmaradványainak anyaga és megjelenése különbözik egymástól. 1699-ben Siegbert Heister generális vásárolta meg a lovasberényi birtokot. 1708-ban a Szentháromság tiszteletére ő építtette fel az első kápolnát a kastély mellett. 1719-ben a család eladta a birtokot Franz Anselm Fleischmann császári és királyi haditanácsosnak, aki beruházásaival jelentős lépéseket tett az uradalom és a falu gazdasági helyzetének javítására.

Gróf Cziráky József 1730. április 15-én 45 ezer forintért vette meg tőle a teljes birtokot a hozzá tartozó gazdasági felszereléssel és terménnyel (+2170 forint) együtt. 1763-ban egy birtokmegosztás után Cziráky József fiai közül Cziráky Györgyé lett Lovasberény. A székesfehérvári tanácshoz írt 1767. évi leveléből tudjuk, hogy az új tulajdonos 1763–1767 között Rieder János építőmesterrel alakíttatta át a kastélyt."

Forrás: Mentényi Klára–Somorjay Sélysette - Mit épített Ybl Miklós Lovasberényben a 19. század közepén?