Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Tököl - Teckel - Тукуља - TukuljaMagyarországPest vármegyePest-Pilis-Solt-Kiskun történelmi vármegye - Szent Anna-kápolna

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép
  • Szállás

A tököli Szent Anna-kápolna

"Tökől. Nagyközség a Csepelszigeten. Lakossága 2817 lélek, a kik leginkább illírek s vallásra nézve nagyobbára katholikusok. Házainak száma 451. Posta, távíró-, telefon-, vasút- és hajó-állomás helyben van. 1270-ben királyi várnépek lakták. 1319-ben a margitszigeti apáczák birtoka. A XVI. század közepén a hódoltsághoz tartozott. A budai liva 1559. évi fejadólajstromába 20 adóköteles házzal van felvéve. A református egyház az 1626–29. években már fönnállott, de később megszűnt. Az 1633–34. évi török kincstári adólajstromokban a kövini (ráczkevei) járás községei között találjuk, 6 házzal. 1690-ben szintén a lakott helyek között szerepel. 1691-ben azonban csak egy negyedportával rótták meg. 1695-ben, a porták kiigazítása alkalmával, nem vetettek ki rá semmit. 1720-ban 6 magyar és 56 szerb adóköteles háztartása volt. A róm. kath. templom 1740-ben épült. Ez időtől kezdve áll fönn a plebánia is. 1770-ben az úrbéri rendezés alkalmával 96 úrbéres telket írtak össze. Az 1838. és 1876. évben nagy árvizek pusztították. 1848-ig az uralkodó család ráczkevei uradalmához tartozott. A tagosítást 1873–76-ban eszközölték. Jelenleg az uralkodó család ráczkevei uradalma, a Schlesinger és Polákovics czég, valamint özvegy 0fner Józsefné a helység legnagyobb birtokosa. A lakosság hitelszövetkezetet tart fönn. A határban különféle római leletek kerültek felszínre. A dűlőnevek közül Méregyházát a hagyomány az állítólag Meregy vezér által ott emelt kápolnával köti össze." Forrás: Kézikönyvtár, Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE I., PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE KÖZSÉGEI. Irta ifj. Reiszig Ede dr., történetíró, a központi szerkesztő-bizottság tagja - Tököl.

Tököltől mintegy 2 km-re délre, a Szigetújfalu felé vezető út bal oldalán kis dombon álló kápolna az egykori Bagamér falu temploma volt. A Bagamér településre vonatkozó első adatok a XIII. század utolsó negyedéből maradtak fenn. IV. László király 1283. október 19.-én kelt adománylevelében rokonának Sibillának, Moys nádor özvegyének adományozta Bagamér és Cséptelek birtokokat. (...) A kápolnáról a hódoltság utáni első adatot 1728-ból ismerjük. Rosenfelt 1728. évi térképe Maria-haes, Kneidinger 1767-1779 között készült térképe pedig Méregyháza néven tünteti fel az épületet. 1778. évi Canonica Visitatio értesít a kápolna barokk átépítéséről. Az 1817. évi Canonica Visitatio Capella Mér-egyháza néven írja le a kápolnát. Ezek szerint a Bagamér falunévre még ekkor is emlékeztek. (...) Forrás: Bodor Imre - A tököli Szent Anna-kápolna újjászületése

GPS: É 47° 18.198 (47.303303)
K 18° 56.647 (18.944118)

Információk: a kápolna Tököl déli végében, a főút mellett, kereshető fel.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció