Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

https://doi.org/10.36245/mr.2020.2.4

Piliny - Leshegy, Sirmány

A környék régészeti megismerése a 19. század második felében indult, amikor Nyáry Jenő még testvérével, Alberttel kezdett leleteket gyűjteni a helybeliektől és a község határában. A leletek felszínre kerülését nagyban elősegítette a Nyáry-uradalomban akkortájt üzembe helyezett gőzgép vontatású eke, amely az addig műveletlen gyepterületek feltörését lehetővé tette. Az ígéretesnek tűnő dombokon ‒ a Sirmányon, Leshegyen, Várhegyen és a Borsóson ‒ ásatásokra is sor került. (...)

A Piliny-kultúra névadó és a vaskor tekintetében meghatározó régészeti lelőhely a Borsós nyugati domboldalán található. (...)

AHOL A LELŐHELYEK BESZÉLNEK: A LESHEGY ÉS A SIRMÁNY

A Borsós-dűlő közvetlen környezetében az attól keletre emelkedő domb a Leshegy, ahol 1871-ben Nyáry Jenő a honfoglaló magyarság kis családi temetőjének 5 sírját tárta fel (Nyáry J., 1873; Horváth & Soós, 2019, 56–65). A beszédes nevű lelőhelyen három láb (kb. 90 cm) vastag, szárazon rakott kör alakú építmény maradványait is feljegyezte, amelyet őrtoronynak, az erődített Várhegyhez tartozó elővédnek határozott meg (Nyáry J., 1873, 16). A kőfalnak ma már nincs nyoma, de a helyszínről készült légi felvételen markánsan jelentkező körgyűrűt dokumentáltunk (8. kép). A megfigyelt jelenség feltételesen megfeleltethető a Nyáry által leírt, jelenleg ismeretlen korú és funkciójú építménnyel vagy egy vele kapcsolatba hozható kerítő árokkal. (...)

A kutatás utolsó állomásaként a Borsóstól délnyugatra emelkedő Sirmányt céloztuk meg. Itt Nyáry Albert 1901-ben és 1902-ben összesen 159 honfoglalás kori és kora Árpád-kori temetkezést tárt fel, miközben az elpusztult, kiszántott sírok számát 150-re becsülte (Nyáry A., 1902, 210–241; 1904, 50–70; Horváth & Soós, 2019, 65–97). Egy másik adat azonban arra utal, hogy nem csupán a már ismert temetővel számolhatunk a lelőhelyen. A közelmúltban elérhetővé vált légi felvételeken jóllátható, hogy a domb tetejét körárok övezi. A 2019- ben a területen vetett lucerna és az aszályos időjárás egyedülálló lehetőséget teremtett a légi lelőhelyfelderítésnek. Az általunk készített felvételeken jól látszik, hogy a korábban kutatott soros temető a Sirmány déli lejtőjén, a körárkon kívül helyezkedik el. A markánsan kirajzolódó körároknak pedig két, egymásra merőleges tengelyben összesen négy bejárata van (10. kép). Az álló lucerna terepbejárást nem tett lehetővé, de a fémkeresős kutatás egy honfoglalás kori csüngőt eredményezett (11. kép). A körárok korának és funkciójának meghatározásához a közeljövőben további régészeti kutatásokat tervezünk. (...)

Forrás: Guba Szilvia – Tankó Károly - Magyar Régészet 9. évf. (2020), 2. szám - A Nyáryak nyomában : A magyar régészet elfeledett lelőhelyeinek felkutatása Pilinyben