Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szarvasgede a Csór nemzetség ősi birtoka, de e nemzetség sarjain kívül ugyanakkor másoknak is voltak itt birtokaik. 1313-ban Csór Péter és Vágút János voltak itt részesek. 1326-ban I. Károly király Vágút János fiainak itteni birtokait Csór Péter fiainak, Tamásnak és Péternek adományozta. Csór Tamás, a ki később csókakői várnagy, liptói és kőrösi főispán volt, még 1344 előtt itt templomot építtetett s e templom számára, Avignonban való tartózkodása alatt, búcsuengedélyt eszközölt ki a pápától. 

Forrás: Arcanum - Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - NÓGRÁD VÁRMEGYE - NÓGRÁD VÁRMEGYE KÖZSÉGEI. Írta Reiszig Ede dr. történetíró. Kiegészítette Vende Aladár szerkesztő - Szarvasgede.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szarvasgede - Templom körüli árok

Szarvasgede község központjában dombon, szabadon áll a település római katolikus temploma. Az egyhajós, keletelt, nyeregtetős templom, nyugati homlokzata síkjában homlokzati középtorony van, a hajónál keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel, melynek északi oldalához sekrestye kapcsolódik.

A déli hajófal nyugati részén befalazott résablak és csúcsíves ajtónyílás. Hajója csehsüveg boltozatos, bejárati oldalán karzat, szentélye félkupolás, sekrestyéje síkmennyezetes. Nyugatról az első szakaszban félköríves keskeny román ablak, majd az 1. és 2. szakasz között elfalazott csúcsíves bejárat. A jelenlegi templom egy középkori templom felhasználásával épült a 18. század második felében. Ekkor bontották el a középkori szentélyt és a templomot kelet felé bővítették. Tornya 1779 előtt készült. 1826–1829 között teljesen átépítették.

2012. március 23-án Nováki Gyula, Joó Miklós, Majcher Tamás és Zandler Krisztián a templom körül igen sekély (maximum 0,5 m mély), lapos fenekű árok bizonytalan nyomait fedezték fel. Ennek a belső széle a déli templomfaltól 13,5 m-re (ezt a részt sírok borítják), a nyugati faltól 7 m-re, az északi faltól 12 m-re kezdődött. A keletre elterülő igen sűrű erdőben nem lehetett bejárást végezni. Ez már a szomszédos kastély parkjának a területére esik, így ha volt is ott árok, azt elegyengették. Megállapításuk szerint az árok jelen formájában nem tekinthető erődítésnek, de lehetséges, hogy az itt elterülő temető és a templom nyugati bejárata miatt töltötték fel.

A Gedén lévő templomról az első adat 1344-ből való, mert ekkor a birtokos, egyben a templom valószínű építtetője Csóri Tamás csókakői várnagy és liptói ispán Avignonban búcsúengedélyt eszközölt ki III. Kelemen pápától. További kutatások szükségesek annak tisztázására, hogy a templom körüli ároknak ténylegesen milyen szerepe volt.

Forrás: Nováki Gyula – Feld István – Guba Szilvia – Mordovin Maxim – Sárközy Sebestyén - Nógrád megye várai az õskortól a kuruc korig - Castrum Bene Egyesület – Civertan Bt. Budapest, 2017 - 131 oldal.