Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Romhány - Kastélyka

Romhány község délnyugati vége felett áll az ún. Rákóczi-fa. Közvetlen mellette, 2-2,5 m-rel magasabban kissé szabálytalan kerek, lapos domb emelkedik. A dombot és közvetlen környékét fű borítja, jól áttekinthető. A domb pereme több helyen rongált, belső területén több gödör jelzi a korábbi bolygatásokat. Nyugati szélén egy nagy gödörben kőfal alapozása látható. A domb oldala meredek, relatív magassága átlag 3-3,5 m, de a déli oldalon alig 1 m, ahol egy régi feljáró nyomait mutatja egy terasz. A domb átmérője átlag 22-23 m, legnagyobb átmérője 31 m. A helyi hagyomány szerint a dombon egy templom állt.

A dombot árok nem veszi körbe, déli és nyugati oldalához szántóföld, illetve parlag csatlakozik. A domb északnyugati aljához kb. 30 m hosszú, 13-14 m széles terasz csatlakozik, de ez a többi oldalon nem folytatódik. A domb uralkodó helyzetű, mesterségesen lefaragott oldalakkal, területe és a Rákóczi-fa körüli terület (50×35 m) drótkerítéssel körbekerített.

A kerek dombtól délkeletre, kb. 20-25 m-re egy további, alig 2-2,5 m magas, hosszúkás domb emelkedik, alaphossza kb. 50 m, alapszélessége 25-30 m körüli, (tszf. magassága: 182,6 m). Domború tetején néhány gödör korábbi bolygatások nyoma, a felszínen kövek hevernek. A helyi hagyomány szerint itt állt a „Kastélyka”.

1710-ben az utóbbi helyen állt kastélyt romosnak írják le, ugyanígy 1711-ben és 1713-ban is. Egy, a Kastélyka melletti dombon álló templom romjait és „a Romhányi nemzetség házának elhányt kőmaradványait” Mocsáry Antal is említi 1826-ban. 1865-ben a földbirtokos Sembery (Zsembery) Imre az épület maradványaiból köveket bontott ki. A II. katonai felmérés a „kastély” helyét sematikus, szögletes U alakkal jelöli. A III. katonai felmérés a közelben, tőle délnyugatra „Kastelka Psz.” felirattal több házat jelöl, ez a puszta ma már nem létezik. Romhány egykori plébánosa, Chobot Ferenc 1913-ban megjelent könyvében foglalta össze az addig ismert adatokat. Ismerteti Zsembery Imre rövid feljegyzéseit a Kastélyka helyén végzett munkákról, melyeket Chobotnak adott át. Ezek szerint urnák, cserépedények, bronztárgyak is előkerültek. Zsembery véleménye szerint az egykori templom körüli temetőt kerítő fal erődített volt, de Chobot megjegyzi, hogy erre nincs adat. Ezeket az adatokat később is megismétlik.8 A Kastélyka romjait Soós Elemér is ismerte.

Nováki Gyula 2004. szeptember 7-én egy helyi adatközlő, Meleg József adatai alapján megtekintette a területet, és mivel egy esetleges erődítés sem volt kizárható, 2004. szeptember 11.-én és 14.-én feleségével felmérte a kerek dombot és mellette a „Kastélyka” dombját. 2006. szeptember 28-án Nagy Levente, Nováki Gyula és Tankó Károly kereste fel a lelőhelyet. A kerek dombon és mellette a „Kastélyka” helyén az egykor épületek maradványait figyelték meg egy-egy gödörben.

Jelenleg a két szomszédos domb területén a felszínen erődítésnek nyoma nem állapítható meg, az itt állt épületek jellege csak régészeti ásatással tisztázható.

Forrás:

Nováki Gyula – Feld István – Guba Szilvia – Mordovin Maxim – Sárközy Sebestyén - Nógrád megye várai az õskortól a kuruc korig - Castrum Bene Egyesület – Civertan Bt. Budapest, 2017 - 129 oldal