Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kishartyán története: Már a középkorban fennállott, de az 1548. évi összeírásban teljesen elpusztult helységként szerepel. 1562—-1563-ban a szécsényi szandzsák községei közt sorolják fel. A későbbi összeírásokból hiányzik. 1715-ben és 1720-ban csak öt magyar háztartással szerepel. 1770-ben Horváth György a XIX. század első felében Bay Ferenc majd 1820-ban ennek özvegye és Gyürky Pál a földesurai.

Római katolikus templom (Mindenszentek)

Története: A XIV. század végén vagy a XV. század elején épülhetett. 1712-ben leverték a bordásboltozatot, sík mennyezettel fedték, nyugat felé bővítették és orgonakarzatot építettek. UgyanekKor épült a nyugati homlokzat. 1735-ben restaurálták, de 1761-ben már elhanyagolt állapotban volt. Restaurálták 1936-ban, felirat a homlokzaton.

Jellege: Gótikus, barokk homlokzattal.

Külseje: Egyedül áll a falu délnyugati végétől néhányszáz lépésnyire. Magas dombon épült, szép kilátással, alatta a temető. A torony nélküli, keletek épületnek nem volt haranglábja. (Bent a faluban áll egy kő harangláb, újabb időből való, harangokkal.) Az egyhajós templom nyugati homlokzatán középen kifelé hajlhott barokk zárókővel ellátott kapu, felette barokk ablak, efelett pedig az egyszerű, sima, barokk oromzat, középen üres fali fülkével. A homlokzat lizénás tagolású. A templom déli oldalán négy mérműnélküli gótikus ablak, a két első alacsonyabb helyen, mint a harmadik és a negyedik, utolsó a régi gótikus szentély egyetlen ablaka. A’templom északi oldalán nem volt ablak, de amikor az orgonakarzattal toldották a hajót, ott is nyitottak egy barokk ablakot.

A nyolcszög három oldalával záruló és tám- pilléres középkori szentély körül 75—100 cm-es lábazat. A templom egyszerű barokk mellékkapuja a déli oldalon van. 

Nógrád megye műemlékei - Magyarország műemléki topográfiája 3. - 249 oldal