Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Gyöngyösapáti - Kápolnadomb

Gyöngyösapáti /Apáti/ most Gencsapáti része. A falu középkori temploma a községtől keletre a  Kápolnadombon állt. Az itt felállított kereszt a hagyomány szerint a templom és temető helyén áll. Magyarország (1782–1785) - Első Katonai Felmérés-e a településtől keletre levő dombon még ábrázolja a templomot, a Magyar Királyság (1819–1869) - Második katonai felmérés-e már csak az út melletti keresztet jelöli, így feltehetően a templom a 18.-ik század végén, a 19.-ik század elején pusztulhatott el. (hip)

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Gencsapáti és Perenye a Gyöngyös-, illetve a Mocsvár-patak partján, Kőszeghegyalja festői táján fekvő községek, Szombathely közvetlen közelében. Gencs első említése Gench néven 1288-ból származik, a szomszédos Gyöngyösapátié pedig Apaty név alatt 1328-ból. Az Esterházy-család tulajdonában lévő Gencs 1907-ig a Németgencs, 1908-1942 között pedig a Nagygencs nevet viselte. Az 1810 és 1925 között a gróf Széchenyi-család tulajdonát képező Gyöngyösapáti községgel 1943-ban egyesítették, azóta viseli a ma közel 2500 lelket számláló falu a Gencsapáti nevet. A gencsi plébániatemplom a zarándokok védőszentje, Szent Jakab apostol tiszteletére épült, melyet az 1674-es Tormássy Péter-féle canonica visitatio már megemlít, de középkori gótikus falmaradványokat is feltártak a kutatók. A középkori alapítás tényét erősíti, hogy Gencsről elsőként 1421ből van tudomásunk plébánosáról, egy Tamás nevű pap személyében. 1683-tól viszont folyamatos a plébánosok névsora, akik Gencs mellett a két filiát, Apátit és Perenyét is ellátták. A helybéli hívek lelki életét és munkáját a Szentháromság Társulat kovácsolta össze a XVIII. században. A ma is látható templomot 1880-ban, eklektikus stílusban háromhajóssá bővítették , amelyhez közel a Szent Rókus-kápolna látható. 

Forrás: Medgyesy-Schmikli Norbert - XIX. századi népi kéziratos énekeskönyvek Gencsapátiból és Perenyéből 

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Gencsapáti község Gyöngyösapáti részén 2020. március 20-án végzett helyszíni szemlét dr. Kiss Gábor régész és dr. Feiszt György történész, levéltáros. A Kápolnadombon elhelyezkedő kereszt környékén és tövében felhalmozott köveket és embericsontmaradványokat figyeltek meg. A tárgyakról fotódokumentáció készült. A réz-, vas-, római és népvándorláskori lelőhelyként ismert terület déli peremén, délkeleti részén helyezkedik el egy hajdani homokbánya, amelyben földmunkák folynak. A területen 1978 szeptemberében dr. Bakay Kornél folytatott leletmentő ásatást. A feltárási dokumentáció a Savaria Múzeum Régészeti Adattárában nem lelhető fel, az ásatás tényéről Bándi Gábor beszámolójából (Gyöngyösapáti-Apáti középkori templom) és B. Perjés Judit, egy a feltáráson előkerült párta restaurálásáról szóló cikkéből értesülünk. A lelőhelyrőlszármazó, a 16-17. századra keltezett párta az utóbbi cikk megjegyzése szerint a Kőszegi Jurisics Miklós Múzeumba (ma Kőszegi Városi Múzeum) került. A Kápolnadomb déli részén lévő homokbányában dr. Kiss Gábor 1985-ben falmaradványokat és koraújkori sírokat figyelt meg. Az egyik temetkezésből egy rózsafüzér is előkerült, amelyet ma a néprajzi osztály gyűjteménye őriz. 

Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/74489, 2024. május 22. - dr. Kiss Gábor népvándorlás koros régész, dr. Pap Ildikó Katalin középkoros régész - Jelentés helyszíni szemléről és adatgyűjtésről - Gencsapáti-Kápolnadomb - Szombathely, 2020. augusztus 25.