Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Zsögöd - Kisvár-tető

Orbán Balázs: A Székelyföld leírásában:

"Mi, kik rendszerint felfelé szoktunk igyekezni, ez alkalommal eltérünk szokott s követett irányunktól, Al-Csík felé intézvén lépteinket. Szeredán alól a csíki tért határozó hegyek összehajlanak, mi által egy vadregényes, gyönyörü sziklákkal szegélyzett szoros keletkezik, melyen át az Olt erőszakosan vésett magának utat. E szoros innenső torkolatjában fekszik Zsőgőd, Al-Csík első faluja, hol a derék hazafi, e széknek 1861-ben és 1867-ben kinevezett alkotmányos főkirálybirója, Mikó Antal lakik. A faluval szemben az Olt jobb partján függőlegesen feltornyosodó sziklahegy áll, mint előnyomuló védpontja a szorosnak. A természet e szikla-csúcsot arra látszott teremteni, hogy oda e szorost elzáró várat helyezzen az ember, s ezen Kisvártetőnek nevezett sziklaormon volt is régen, még pedig jelentékeny kiterjedésü vár. A hegy szabálytalan fennlapját körülölelő, vagy 400 lépés kerületü várfalnak elhantolt gátonya most is tisztán kivehető. A vár beltere most szántóföld. Oltra néző oromszögénél kőszikla van, melyben egy lábszerü benyomat látszik. E kő regéje az, hogy a vár ura csatára menvén, szerető, utána epedő neje türelmetlenül várta visszatértét, s e szirtre, mint legmagasabb pontra mászva, kémkedve ura érkeztét; de hiába legelteté könytől s szerelemtől ragyogó szép szemeit a vidéken, hiába állott ott a sziklaormon addig, mig piczin lábai oda benyomultak, hiába tárá fel e szép vidék reménydus szőnyegét előtte, az epedve várt férj nem jött meg, elesett valahol véres harczokban, a hű nő pedig bú és várakozásban elhalt. A szikláról, a női hűség e sziklatalapjáról, megható kilátás nyilik. A meredek sziklafal alatt az Olt kanyarog, szeszélyes alakokat irva le a völgy gyepszőnyegén; szemben Zsőgőd s a háta mögötti hullámzatos dombok felett Sz.-Lélek magasan fekvő temploma van."

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A régészeti lelőhely az Olt jobb partján,  Csíkzsögödtől 500 m-re nyugatra található, egy  ovális alakú, három oldalról meredek partfalakkal határolt, sziklás magaslaton. A magaslat dél-nyugati irányban keskeny nyereggel csatlakozik a szomszédos hegylábhoz. A tető nyugati, déli és keleti oldalán 6–8 m szélességű, külső felén 7,5 m magas sáncból álló erődítés nyomai látszanak, északi oldala valószínűleg a martomlások következtében pusztult el. A 19. századi szakirodalomban is említett lelőhelyen elsőként Ferenczi István végzett módszeres terepbejárást, majd Mihail Macrea, Székely Zoltán (1950) és Viorica Crişan (1996) vezettek ásatásokat. A feltárások egy Kr. e. 3–2. századi, föld-fa erődítmény meglétét igazolták, amelyre a Kr. e. 1. század folyamán egy kőfallal övezett vár épült. A várban kör alakú tűzhellyel ellátott dák lakóházak voltak, igen gazdag, többségében korongolt és kézzel formázott kerámiából álló leletanyaggal. A lelőhelyen középső bronzkori (Wietenberg-kultúra) és római kori településnyomok is napvilágot láttak. A római csá-szárkori érmek a Kr. u. 2–3. századra keltezhetők.

Forrás: Berecki, S. – Czajlik, Z. – Soós, Z. (eds.), Historical landscapes. Aerial Photographs of Transylvanian Archaeological Sites and Monuments, CMM, I, L’Harmattan–Mega, Budapest–Târgu Mureş, 2012.