Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

A szelindeki ágost. htv. ev. templom. 

A vártól északnyugatra, a várdomb tövében áll a szász egyház temploma. Jól keletelt, egyhajós csarnoktemplom, a nyolczszög három oldalával záródó szentéllyel. 1342-ben, VI. Kelemen pápasága idejében, Avignonban, Nerses érsek és tizenegy püspök Balbrunus szelindeki (Stolzinberch) plébános kérésére 40 napos bűnmegváltó misét engedélyez a Mindszent-kápolna fölépíthetésére.

Később templomunk védszentje Szt. Bertalan volt. Az akkor összegyűlt pénzből a mostani templom szentélyét alkotó részét építették s nem a várbeli palotát, mint azt sokan hiszik. Templomunk ez a, valószínűleg még a XIV. században épült része 14.64 m. hosszú s 7.41 m. széles, melyet keleten háromszögű apsis zár be, melynek mind a három oldalán s a déli fal közepén lévő keskeny, ki-betáguló, díszes béleletű, csúcsíves ablak világít meg. A déli falba van vágva az 1.75 m. széles, díszes, tagolt béleletű, csúcsíves bejárat, melyet 1731-ben készült, festett betétű faajtó zár el. Az északi falban is van egy csúcsíves nyilás, festett betétű faajtóval, mely az egykori sekrestyébe vezet, melyet keleti oldalán utólag kitágított ablak világít meg. Ugyancsak ebben a falban, az ajtó közelében van a díszes keretű szentségtartó fülke. A déli oldalon, az oltárnál lévő ajtó a mostani, 1805-ben ideragasztott sekrestyébe vezet. E régibb templomot, a mostani szentélyt, hevederek közé rakott keresztboltozatok fedik, profilírozott kiálló bordákkal, kerek zárókövekkel. A bordacsomók a fal síkjából kiálló, növénymotivumokkal díszített konzolokból indulnak ki.

A XVI. század elején aztán hozzáépítették a mostani templom hajóját. Ez a része a templomnak, melyet a régi résztől ez alkalommal készült csúcsíves diadalív választ el, 16.76 m. hosszú s 8.65 m. széles, mely méret, összevetve a régi templom méreteivel, is igazolja, nogy a két rész nem egy egységesen tervezett templom két része, hanem különböző korban épült. Ezt a részt, a mai templom hajóját, az északi és déli oldalon 2—2 átellenes, ki-betáguló, 1,40 m. széles, csúcsíves ablak világítja meg. A nyugati fal közepén van a csúcsíves főbejárat, bélelete díszesen tagolt, míg az északi oldalon egyszerűbb ajtó vezet a templomba. Boltozata a XVI. század elejére valló hálós boltozat, melynek rajza szabályszerűen illeszkedik be a térbeli viszonyokhoz, tehát ennek a templomnak lőn megszerkesztve. A háló alsó bordacsomói a falsíkba olvadnak bele. A szentély felől nézve : az első négy bordakereszteződésnél zárókövek is vannak és pedig az első és negyedik egyszerű kör, míg a második és harmadik reneszánsz pajzs, a másodikon az apostoli kereszt, míg a harmadik üres. Ebből a korból származik az orgonakarzat, valamint a szentélyben átellenben lévő két góthstilusú, többüléses templomszék, rovátkás szemöldökléczén domború, növénymotivumú díszszel. 

Az 1568. évben a török szultántól II. Rákóczi György elűzésére beküldött tatár és oláh csapatok többi közt ostromolják Szelindek várát is, de nem tudják bevenni, hanem a községet fölégetik. Templomunk is ez alkalommal erősen megrongálódott s a hajó északi fala ajtajának külső szemöldökgerendáján bevésett fölirat a szükségessé vált restaurálásra vonatkozik. 

...

A templomnak nincs tornya s így harangjai a vár öregtornyában vannak elhelyezve. 

Forrás: ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ ÚJ FOLYAM 31. KÖTET (1911) - HALAVÁTS GYULA - Szelindek vára és a szelindeki, nagycsűri, kakasfalvi templom.