Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Gnadendorf - Hausberg|Burgstall|Erdwerk

A Gnadendorf nevek 1136 előtt jelennek meg a klosterneuburgi és a göttweigi forrásokban. A Gnadendorfban saját templommal rendelkező Irnfried v. Gnadendorf lelkész valószínűleg a Sonnberg-Rötelstein nemzetség tagja volt. A gnadendorfi  család 1248-ig visszavezethető. Az Ebersdorf és a Kaja család 1274-ben egyezségre jutott a plébánia adományozási jogáról. A v. Kaja család 1360/63-ig a várat használta hatalmi központként. 1363-ban Niklas v. Mattersdorf nagybátyjától, Niklas v. Kaja-tól örökölte a Gnadendorf várát, majd azt IV. K. Rudolfra ruházta. 1365-ben adják el a várat Heinrich v. Hackenbergnek. A vár 1382-ben a liechtenstein-nikolsburgi urakhoz kerül, mint fejedelmi hűbérbirtok. A "Gnandorf elpusztult várát" 1457-ben említik. 1543-ban a Liechtenstein család eladja a várat Christoph v. Kienritznek és az rom marad.

A gnadendorfi vár a templomdomb területén, a falu központjában, a falu főutcájától délre található. A kiemelkedő domb egy földnyelv keleti végét képezi. A plébániatemplom egy fallal körülvett fennsík közepén fekszik, amely ma temetőként szolgál, és a vár egykori magjának tekinthető. A mindössze 3-4 méterrel magasabb és Ny-K-i tájolású fennsík figyelemre méltó mérete 80 x 50 méter. Az egykori külső védművek jelentős maradványai maradtak fenn, különösen a déli és keleti oldalon. A várat a 15. század közepéig nem említik romosnak, így lehetséges, hogy a fennmaradt fal a vár egykori (külső) falának tekinthető, amelyet később templomkerti fallá alakítottak át. A Keresztelő Szent János plébániatemplom a 16. és a 18. század között épült ki mai alakjára. 1994-ben, a templom felújítása során régészeti ásatásokat végeztek a templom belsejében, amelyek során  egy 4,5 méteres oldalú, négyzet alakú kőépítményt tártak fel, amelyet Franz Sauer toronyként értelmezett. A feltárásban a falazat 13. századi keltezésre utal. 

http://noeburgen.imareal.sbg.ac.at/result/burgid/382