Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Dénesdtorcsmisérd - Dunajská LužnáSzlovákiaFelvidékPozsony történelmi vármegye - misérdi Szent Márton-kápolna

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Misérd - Szent Márton-kápolna

Pozsony vármegye monográfiája szerint „Misérd, kisközség a Felső-Csallóközben.…. 1294-ben puszta, néptelen hely volt és Pozsony vár tartozéka, melyet III. Endre Herculinus pozsonyi bírónak adományozott. Úgy látszik azonban, hogy ekkortájt még más birtokosa is volt, mert 1302-ben Homorói Jakab a maga birtokát Hertlin pozsonyi bírónak adja el, aki kétségkívül azonos az előbb említettel. 1349-ben a pozsonyi káptalan ismét egy pozsonyi bírót, Jakab nevűt, iktat e község birtokába. ... 1647-ben részben a Kerekes család birtoka, részben Éberhard várának tartozéka volt. A mult század elején az Apponyiak, a Pálffyak, a Maholányiak, és a Balassák voltak az urai. Kath. templomát Pázmány a régiek között említi. 1390-ben is mint rég fönnálló templom szerepel. 1735-ben és 1773-ban átalakították, de 1852-ben leégett. Ma a templomnak csak románstilű szentélye van kis templommá átalakítva....”

A Szent Mártonnak szentelt templom évszázadokon át Misérd (Mischdorf, Nové Košariská) plébániatemploma volt. Az első katonai felmérés térképén még a teljes templom látható köritőfalával (védőfalával?).

Ipolyi Arnold, Csallóköz műemlékei munkájában: "A pázmányi jegyzékben is mint régi plébánia található (Péterffy, i. h. 271.), hasonlón az 1390-diki okiratban (Cod. Dipl. X. 8. 314.). De már előbbi okiratok is emlékeznek egyházáról és lelkészeiről ; így 1356-ban említtetik : ecclesia beati Martini in villa Misér (Cod. Dipl. IX. 2. 534., IX. 7. 159. és X. 6. 318.). 1358-ban : Petrusplebanus de villa Miser (IX. 2. 593.), hasonlón 1400-ban : Paulus plebanus de Messen (kétségtelenül Misér olvasandó)". 

A misérdi plébánián és környékén található templomok a 13-14. századból származnak. A misérdi plébániatemplom is ebből az időszakból származik. Hogy mikor épült és ki építette, ma már nem tudjuk, és 1781-ben sem volt ismert, amikor a misérdi plébánia és templom vizitációjáról egy átfogó jelentés maradt fenn. Ebben a feljegyzésben csak az szerepel, hogy a templom mintegy hat évszázada áll. 

A fent említett kanonoki vizitációban van egy másik, bár szintén csak hozzávetőleges adat is a templom építésének idejére vonatkozóan. A templom tornyán egy latin nyelvű felirat volt: a régi tornyot, amely 500 év után a naptól megfeketedett, Isten segítségével 1736-ban állították helyre. 

A XVII. században a templom a protestánsok kezébe került, majd 1710-ben ismét visszakerült a katolikusokhoz.

Még a 18. század következő évtizedeiből sem tudunk sokat a misérdai plébániatemplomról. Valószínűleg már meglehetősen leromlott állapotban volt, amikor 1736-ban a tornyot kijavították. A templom nagyobb javítására, átépítésére 1773-ban került sor. Ezt az Illésházi, Apponyi, Balassa családok finanszírozták. A misérdai plébános ebben az időben Kunics Zsigmond volt. Ő bővítette a templomot kórussal, és adta meg akkori külsejét. A templom 1774-ben készült el. 

A templomot részben kőből, részben égetett téglából építették. A templom burkolata teljes egészében négyzet alakú kőtömbökből készült. A templomhajót és a kórust cseréppel, a sekrestyét zsindellyel fedték. A templomhoz egy teljes egészében kőből készült tornyot építettek, az ablak alatt egy felirat volt, amely a torony 1736-os javításáról szólt. A szentély 7 m hosszú, 5,40 m széles és 6,30 m magas volt. Ez tulajdonképpen a mai Szent Márton kápolna. A templom hajója 16 m hosszú, 6,60 m széles és 8,20 m magas volt. A szentélyt diadalív kötötte össze a hajóval. A templom hátsó részében 2 oszlopon álló kórus volt. A kóruson egy orgona állt. A templomnak nem volt kriptája. A templomhajó egyik oldalán három, a másik oldalán négy ablak volt, így a templom elég világos volt, és elég nagy volt a hívek számára. A sekrestye a szentély bal oldalán volt.

A plébániatemplom közelében, Misérd falu végén volt egy kovácsműhely, a templom állandóan ki volt téve a tűzveszélynek. Ez a tűzforrás 1852-ben végzetes volt a misérdi plébániatemplomra nézve, amikor ismeretlen körülmények között a templom leégett, csak a szentély maradt meg.

A misérdi plébániatemplom fokozatosan pusztult, köveit és tégláit a falu lakói építőanyagként elvitték. Csak a szentélyt alakították át szerkezetileg egy kis templommá, amelyet a plébániai anyakönyvben már kápolnának neveztek, nem pedig plébániatemplomnak (ecclesia mater), mint korábban.

Ezt a templomot a mai napig Tours-i Szent Márton kápolnájaként ismerik. A huszadik század második felében a kápolna végleges átalakításon esett át, amelynek során a falakat restaurálták, a templom pedig új tetőt és tornyot kapott.

 

GPS: É 48° 5.146 (48.085762)
K 17° 15.412 (17.256866)

Információk: a település központjában, a Kovácska utcából van a bejárat,  a kapu általában lakattal zárva van.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025