Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Óbást/Stará Bašta -Pohanský hrad/Pogányvár

Az óbásti Pogányvárat (amely a valóságban Óbást - Stará Basta és Sőreg határán fekszik) J. Eisner Márton Lajosra való hivatkozással, de Nyáry Jenőre utalva sorolja a „kanelurás kerámia", azaz a badeni kultúra lelőhelyei közé. Nyáry azonban csak a sőregi Várheggyel kapcsolatban említi, hogy utóbbi a Pogányvárral „egykorú". Minthogy azonban innen leleteket nem ismerünk, Nyáry megállapítását nem tudjuk hitelesíteni. Ezért csak feltételesen sorolhatjuk az 580 m magasan, a környező völgyek fölé kb. 320 m-rel emelkedő hegyet az ózd-pilinyi csoport telepei közé.

Pogányvár méretei 1000 × 500 m, legmagasabb pontja 578 m tengerszint feletti magassággal. A fennsíkon több (valószínűleg) természetes eredetű, 15-30 m átmérőjű kör alakú halom található. Az erődítmény keltezése és funkciója nem kielégítően tisztázott. Feltételezhető, hogy az erődítmény fennmaradt része a La Tene korban épült, a jelenleg kevésbé jól kivehető erődítmény pedig az őskorból származik (Furmánek 1996, 52, 53). A régészeti leletek elsősorban a csúcs alatti barlangokban dokumentáltak; a Pilinyi és a Kyjatice kultúra leletei mellett a késő eneolitikumból, a korai bronzkorból, a késő hallstatti korból, valamint a késő középkorból származó kerámiaanyagot hoztak felszínre. 

Forrás: PATAY PÁL - A BADENI KULTÚRA ÓZD-PILINYI CSOPORTJÁNAK MAGASLATI TELEPEI és Vladimír Mitáš – Pavol Žigo - KULTÚRNOHISTORICKÉ HĽADISKO POMENOVANIA ARCHEOLOGICKÝCH NÁLEZÍSK POHANSKÝ HRAD/POHANSKÝ VRCH A ICH MOTIVÁCIA SLOVOM POHAN